HTML

szilvaorrú keszeg

2010.08.28. 14:21 aranyhorgász

Szilvaorrú keszeg

szilvaorrú keszeg
Leírás
Nevét a kékes, gömbölyded orráról kapta. Feje közepesen nagy, homloka széles és enyhén domború. Szája alsó állása is jelzi, hogy táplálékát a vízfenékről gyűjti. A test megnyúlt, oldalról lapított, mérsékelten magas. A szilvaorrú hátúszója rövid, szegélye egyenesen levágott és mögötte a háton a farokúszóig terjedő fűrészes él tapintható. Háta sötétebb szürkés-kékesbarnás és az oldalán a pikkelyek ezüstösen csillognak. A hát- és a farokúszója szürkés, a többi úszó fakósárga. A hasvonalat követő élénksárga színű sáv jellemző díszítése a szilvaorrú keszegnek.

Megtalálható Közép- és Kelet-Európától délebbre az Égei-tengerben, északabbra az Északi- és Balti-tenger és vízgyűjtő területén levő folyókban. A Duna vízrendszerében élő populációk a Vimba vimba vimba alfajhoz tartoznak.

Vándorló életmódot folytat, íváskor a félsós tengeri vizekből (brackvíz) a folyókba úszik fel. A folyókban édesvízi populációk jöttek létre az idők folyamán a duzzasztógátak, víztárolók hatására de a vándorló életmóddal nem hagyott fel: folyással szemben úszva kezdik meg vándorlásukat májusban az ivarérett példányok.

Testhossz és tömeg
A szilvaorrú keszegek lassan nőnek, a legnagyobbak is csak 30-35 cm-ert érnek el.

Szaporodás
Ivarérettségüket 4-5 éves korukban érik el amikor még csak 16 centiméteresek. Az ívóhelyekre május-júniusban csapatosan érkeznek a megfelelő 18-19 oC-os vízhőmérsékletre várva. Nászcsoportonként 2-5 tejes kezdi el farkával megtisztítani a medret az egyetlen ikrásnak. Ilyenkor a tejesek páros úszóinak és a farokúszójának töve narancsszínűvé válik, a testük felső része sötétszürke, majdnem fekete lesz. Hozzávetőlegesen 40-100 000 db ragadós narancsszínű ikrát rak le több részletben a sekély, kavicsos részeken. A kikeléshez 3-4 nap szükséges. A kikelő lárvák a kavicsok között fekve még további 6-7 napig tartózkodnak.

Horgászati szabályozás
Május 2. és június 15. között nem fogható. Hazánkban 2010-től esik a horgászata korlátozás alá.

Táplálkozás
Eleinte algákkal és kerekesférgekkel táplálkoznak, majd később rátérnek az árvaszúnyoglárvák fogyasztására. Táplálkozásukat télen is folytatják.

Horgászat
Hazánkban horogra ritkán akad. Spiccbottal és fenekező készséggel fogható. Óvatos kapás és szívós küzdelem jellemzi. Nagyobb folyóvizeinkben a Dunában és Tiszában él.

Felhasználás
Fontos tengeri halászzsákmány Oroszországban, Lengyelországban és Romániában. Húsát füstölve fogyasztják.

Rekordok
A hazai rekord 1,6 kg a Rábából 2003-ban. A külföldi rekord 45 cm és 1 kg.

Magyar nevek
Éva keszeg, évahal, szífaorrú keszeg, szemes keszeg, jászpaducz, jászpaduc, szellőpirka, tiszai hal, szárazhal, szellőpirka

Szólj hozzá!

süllő

2010.08.28. 14:19 aranyhorgász

Süllő

Sullo
Leírás
Egyik legnemesebb hazai ragadozó halunk a süllő és egyben a sügérfélék legnagyobb képviselője vizeinkben. Feje hosszúkás, háta szürkészöld, oldala ezüstös színű. Szája csúcsbanyíló. A hátán kb. 10-12 sötét sáv látható, hátúszói és farokúszója is foltos. Színe élőhelyenként változó amit a víz jellege és aljzata befolyásol: a Balatoni süllők közismerten világosabbak más vizekben élőkhöz képest.

Álló és folyóvizekben egyaránt előfordul. A másfél kilósnál nagyobb példányokat "fogasnak" vagy "fogassüllőnek" nevezik. Ezt a nevet a szájában levő 4 darab kapófogairól kapta (2 felül, 2 lent) melyek segítségével zsákmányol.

Egészen az 1700-as évekig arról spekuláltak, hogy a süllő valami hibrid fajta, a csuka és a sügér keveréke lehet. Ezért adta neki a svájci zoológus Gessner az 1500-as években a Lucio-perca nevet ami "csukasügért" jelent. A leírásában többek között a következőt olvashatjuk: "Ennek a különleges német halnak a feje egy csukáé de a testének többi része meg egy sügér". A tudományos nevét nem régen cserélték le Stizostedion lucioperca-ról Sander lucioperca-ra.

A süllő elterjedt fajtája hazánkban a Kősüllő

Testhossz és tömeg
Az ivarérett süllő testhossza 40-50 cm és testsúlya 1-2 kg. Magyarországon a legnagyobb horogra akadt példányok 10 kg és 80-90 cm-esek amivel a harmadik helyre szorul testméretben a harcsa és a csuka után.

Szaporodás
Ívás ideje márciusban kezdődik 10 fokos vízben. Az ívóhelyet a hím süllő választja és az ikrák lerakása és kikelése alatt is őrködéssel gondoskodik az ivadékok biztonságáról.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalmi ideje: március 1 - április 30
Legkisebb kifogható méret: 30 cm

Táplálkozás
kishalak, ikra, rákfélék, bogarak

A süllő horgászata
Magyarországon gyakori horgászzsákmány, megtalálható szinte az összes folyó- és állóvízben. Horogvégre kaphatjuk élőhallal, halszelettel és pergetve is. Csalihalnak szélhajtóküszt, bodorkát vagy vörösszárnyú keszeget használjunk.

Oxigénigényes hal, ezért eredményesen a folyó vizekben a kavargó, örvénylő részeken horgászhatjuk de még inkább azokat a helyeket látogatja ahol zúgók vannak: áteresztők, zsilipek és duzzasztók. A mederben nagyobb kő vagy tuskó mellett szívesen tanyázik, szereti a búvóhelyeket.

A süllő kapási ideje tavasszal és ősszel napközben, nyáron pedig reggel, délután és éjszaka van. Nyáron esős és borult időben is kap. Rablására jellemző, hogy a kishalak legyezőszerűen menekülnek. Ha elvéti áldozatát, visszavonul a fedezékébe és nem üldözi tovább a prédát.

Süllő horgászmódszerek:
fenekezés, úszózás, pergetés


Rekordok
Világrekord: 18,70 kg (1990 Ausztria, Duna, hossz: 116 cm)
Magyarországon a legnagyobb kifogott példány 1981 májusában 14 kg-os volt, gilisztacsokorral fogták a Drávából.

Magyar nevek
fogas, balatoni fogas, fogas süllő, szellő, fehérhúsú csuka

Filmek a süllőről
Süllő (walleye) a víz alatt
Süllő és ponty a tóban
Süllő műlegyezve
Süllők a folyóban
Süllőkapás a jég alatt

100 gram ehető süllőhús tartalmaz:
Víz: 78-79%,
Protein: 18,8 - 19,2 gramm,
Zsíradék: 0,7 - 2,3 gramm,
Energia: 83 - 97 kcal,
Omega-3: 0,1 mg.

Receptek
A süllő fehér húsában kevés szálka van, zsírt alig tartalmaz és nagyon ízletes.

Roston sült süllő
Egészben sütött süllő

Szólj hozzá!

csapó sügér

2010.08.28. 14:18 aranyhorgász

Csapó sügér

sügér
Leírás
Előfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint a gyors folyású patakok kivételével szinte mindenütt elöfordul. A színe évszakok szerint is változik. Az alapszín zöldessárgától majdnem a feketéig terjed 5-9 sötétebb függőleges csíkkal az oldalán amik kitűnően elrejtik a nádasban és a vízinövények között. A hasúszók jellegzetes tüskét alkotnak. Az első hátúszó hátsó részén egy nagy kékesfekete folt különbözteti meg a rokonaitól pl. a süllőtől. Eredetileg édesvízi hal de megtalálható a tenger öblökben is a félsós vizekben. A fiatalok kisebb csapatokba verődnek az idősebbek magányosan élnek mivel a raj az idők folyamán természetes úton egyre inkább megfogyatkozik.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok mérete hazánkban 0,30-0,50 kg, hossza 20-25 cm, a nagy példányok 1-1,5 kg (50 cm) érik el.

Szaporodás
Ívás ideje április - június között. A hím példányok 2-4 a nőstények 3-6 éves korukban lesznek ivarérettek de táplálékszegény vizekben 1-2 évvel kitolódhat ez az időpont. Élethossza 13 év.

A hatvanas és 1970-es években egy fekélyes betegség tizedelte meg a sügérállományt Nagy-Britanniában. A vizsgált élőhelyeken az egyedek mintegy 99%-a elpusztult. Csak a legerősebb fiatal példányok maradtak meg. Bár a vész már évtizedekkel ezelőtt elmúlt, következményei mind a mai napig érezhetőek. A felnőtt sügérek hirtelen pusztulása megzavarta a faj természetes kiválogatódását. A vészt túl sok fiatal példány élte túl, amelyekből elsatnyult, törpe növésű állomány alakult ki.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalom alá nem esik.

Táplálkozás
Plankton, rovarlárvák, kishalak, ikra, légylárvák, rákok. Falánk ikrarabló és ivadékpusztító ezért a tógazdaságokban irtják. Saját fajuk kisebb példányait is felfalják. Táplálkozási módjuk megköveteli a jó látási viszonyokat is, ezért a tiszta, átlátszó vizekben érzik a legjobban magukat.

Sügér horgászat
Magyarországon kevésbé, nyugatabbra népszerű sporthorgász hal. Általában hagyományos módon csontival, gilisztával, apró hallal horgászunk sügérre, de a kisebb körömvillantóra vagy twistesre is előszeretettel ugranak rá. A legnagyobb méretet bányatavakban, illetve mély tavakban, folyókban érheti el. A Kárpát-medencében megnőhet akár 2,5 kg-os súlyúra, és 50 cm hosszúra, de rekordlistára kerülnek már az 1 kg körüli példányok is. Magyarországon kimondottan sügérező hely nagyon kevés van, apróbb példányok szinte mindenhol előfordulnak, nagyobb egyedek már sokkal ritkábbak. Velük az öregebb tározókon (mint pl. a Pécsi-tó, Kaposvárnál a Deseda, morotvákban, holtágakban , valamennyi csatornában és kisebb síkvidéki patakban, folyóban (pl. Duna-Tisza csatorna, Duna-völgyi-főcsatorna, Sió, Rába, mély kavicsbánya-tavakban, nagyobb folyóinkon (a Duna, a Tisza, illetve a Dráva bármely csendesebb szakaszán), illetve tavainkon (a Balaton és a Velencei-tó nyugodtabb, vízinövényekben gazdag régióiban) találkozhatunk.
 


Sügér horgászmódszerek:
Fenekezés, úszózás, pergetés
 


Rekordok
A legnagyobb magyarországi sügér, amelyet Ámon Krisztián fogott ki 1988-ban, 1,87 kg-ot nyomott, hossza 37 cm volt. A legnagyobb 4,75 kg-os példányt Oroszországban fogták.

Magyar nevek
Csapó sügér, bules, barsling, dibbancs, dóber, dúbár, dúber, dúbér, fésüshal, kándró, körmöshal, parcs, persli, rappi hóhér, réti-durbincs, sígér, singér, súdér, süger, sügre

100 gram ehető sügérhús tartalmaz:
Víz: 79,3 gramm,
Protein: 18,1 gramm,
Zsíradék: 0,8 - 1, 3 gramm,
Energia: 56 kJ, 81-85 kcal,
Omega-3: 41 mg.

Receptek
Piacra ritkán kerül a kicsiny termete miatt de íze vetekszik a fogaséval.
Sügér párolva

Szólj hozzá!

sima tok

2010.08.28. 14:14 aranyhorgász

Sima tok

sima tok
Leírás
Az etimológia szerint a latin elnevezésből a fajnév csupasz hasút jelent, ugyanis a test érdes tapintású oldalához képest a has egészen sima. A test nyúlánk, az orr viszonylag rövid. A száj nem nagy, kerekded, szélessége a fej szélességének 60-65 %-a. Az alsó ajak nem megszakított. A homlokvonala meredeken emelkedik az első hátvértig, amely a legnagyobb és tompa háromszög alakú. A test itt a legmagasabb. A bajuszszálak hengeresek, rojtozottak, hátrasimítva csaknem elérik a felső ajkat. A csontvértek között nem találhatók kicsiny csontlemezek. A hát szürkészöld, vörhenyesbarna, az oldaluk világosabb. A hasoldal sárgásfehér, az úszók zöldes színűek. Az ikrások általában szignifikánsan nagyobbak, mint a hímek. Vonulási idejük alapján 4 formáját különböztetik meg, az ívásra tavasszal, nyáron és ősszel a folyókba vándorló, valamint a Duna és az Ural vízrendszerében teljesen édesvízi életmódra áttért nem vándorló populációkat.

Élőhelye a Duna medencéje, Mohács felett már nagyon ritka. Áramláskedvelő faj, nagyobb és tisztább vizű folyókban él, de sajnos ritka. A tengeri egyedek feljárnak ívni a Kaszpi tengerbe ömlő folyókba.

A múlt század végén még a Kárpát-medence több folyójának lakója volt, Herman (1887) szerint a Dunán kívül előfordult a Drávában, a Tiszában, a Vágban, a Körösben, a Marosban és a Zagyvában, az utóbbi évtizedekben csak a Tiszából és egy horgászfogás alapján a Drávából (1990) ismeretes.

Testhossz és tömeg
Súlya általában 8-10 kg, életkora nem ritkán eléri, vagy meghaladja a 30 évet. Az irodalmi adatok alapján a maximális életkora közel negyven év lehet, amikor kb. 2 m-es és 40-50 kg-os. Hazánkban a legnagyobb példányt 1940-ben Ercsinél fogták, a hossza 170 cm, tömege 32 kg volt. Növekedési üteme hasonló a vágótokéhoz, az első éves halak kb. 23-29 cm hosszúak és 40-60 g tömegűek.

Szaporodás
A sima tok eredetileg tengeri hal, de ívni az édesvizekbe járnak. A Magyarországon található egyedek a romániai vaskapu erőmű megépülése után nem tudtak visszatérni a tengerbe, valószínűleg alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez és már nem vándorolnak, így egész életüket édesvízben töltik.

Ivarérettségüket az ikrás egyedek 12-14, a tejesek jóval korábban 6-9 éves korukban érik el. A nőstények csak minden második, harmadik évben ívnak. Az ovulált ikrák 1,6-3 mm átmérőjűek és 11-13 mg tömegűek. A dunai populáció 10-15 °C mellett március-május időszakban ívik, a folyó kavicsos, homokos mederrészein. Az ikrákból kb. 5 nap után kelnek ki a lárvák. A fiatalok a tenger felé vezető útjukat mintegy 1 év alatt teszik meg, ahol még hosszabb idő a torkolat brackvizében töltenek el. Súlya általában 8-10 kg, ritkán 40 kg felett. Hosszú életű faj, életkora nem ritkán eléri, vagy meghaladja a 30 évet.

Horgászati szabályozás
Magyarországon védett!

Táplálkozás
A faj táplálékát a Dunában legnagyobb részt kérész- és egyéb rovarlárvák, valamint rákok és puhatestűek alkotják, de megdézsmálja a többi tokféle ikráját is. A Kaszpi-tenger kifejlett egyedeinek elsődleges tápláléka a fenéken élő gébfélék.

Magyar nevek
színtok, szín-tok

Szólj hozzá!

sőregtok

2010.08.28. 14:13 aranyhorgász

Sőregtok

soregtok
Leírás
A folyamszabályozások előtt a Dunában Pozsonyig, a Tiszában Tokajig fordult elő. Utolsó hazai példányát 1965-ben Mohácsnál fogták a romániai vaskapu erőmű megépítése előtt. A magyar vizekből végleg kipusztult halfajnak tekinthető. Élőhelye az Adriai-, Fekete-, Kaszpi-, Azov-i, Égei tenger és a tengerekbe ömlő folyók.

A fajnév a latin csillag (stella) szóból ered. A teste karcsú, megnyúlt, orsó alakú. A sőregtok ormánya feltűnően hosszú, kissé felfelé hajló, középen nagydarabon hiányzó alsóajka és egymástól különálló oldalvértjei vannak. Ez a faji bélyeg jól elkülöníti a többi tokfélétől. A vértsorok között kicsiny csillag alakú csontlemezek vannak, egyik népies neve - a csillagos tok - is erre utal. A hátoldali vértek közül a harmadik a legnagyobb, a vérteken sugárirányú sávok vannak és erős tüskék, amelyeknek csúcsa a farok felé irányul. A szájnyílás keresztirányú, szélessége a fej szélességének 60-65 %-a. Az alsó ajak középen megszakított. A bajuszszálak rövidek, nem rojtozottak. A hátúszó mélyen bevágott, a farokalatti úszó tompa vagy kissé bevágott. A mellúszó első sugara gyengén fejlett. A test színe a hátán egészen sötét, barnásfekete, az oldalán valamivel világosabb. Hasa fehér. Némely egyed fahéjbarna vagy hamuszürke a hátoldalán, ezek oldalvértjeinek közelében a test színe sárgásfehér. A folyóvízi életszakasz során az egyedek általában világosabbak, mint a tengerben. Teljesen édesvízi életmódra áttért forma a sőregtok esetében ismeretlen.

Testhossz és tömeg
Az ikrások jelentősen nagyobbak, mint a hasonló korú tejesek. 13-14 éves korukban a nőstények 143-145 cm hosszúak, tömegük 11-12 kg, az azonos korosztályú hímek testméretei kisebbek, 134-136 cm és 7-8 kg. Növekedése az első négy évben elég gyors, később lelassul. Maximálisan elérhető kor 35-40 év. A szakirodalom szerint 220 cm-es testhosszt és 68 kg-os tömeget is elérhet.

Szaporodás
Az ívásra vonulás ideje szerint leírtak tavasszal és ősszel vándorló formákat, előbbi populációja sokkal nagyobb a Volga és az Ural vízrendszerében. A folyószabályozások jelentősen csökkentették a faj ívóhelyének kiterjedését. Változott a vonulás ideje és útvonala. Ma már ívóhelye a többi tokfélétől eltérően a folyók alsó szakaszán, a torkolatvidékhez közelebb helyezkedik el. Vízterülettől függően ívása tavasztól egészen nyár végéig elhúzódhat. Az optimális ívási hőmérséklet 10-15 oC között van. Megfigyelték, hogy a Duna vízrendszerében mind a migrációs, mind pedig az ívási ideje a viza és a vágótok megfelelő periódusa után van. Ivarérettségét hamarabb éri el, mint a többi tokféle. A Kuban folyóban az először ívó ikrás sőregtokok 7, a tejesek 5 évesek. Az ovulált ikrák átmérője 2,7-3,2 mm, tömege 10-14 mg. Ikráit a folyók kavicsos, köves, 1,1-1,9 m/sec áramlási sebességgel jellemezhető szakaszain rakja le. A kelés a víz hőmérsékletétől függően 4-6 nap. Az ivadék legfeljebb 2-3 hónapot tartózkodik az édesvízben.

Horgászati szabályozás
Védett faj!

Táplálkozás
A fiatal sőregtokok első táplálékát rákok, rovarlárvák, árvaszúnyogok alkotják. Az idősebb példányok, a puhatestűek mellett, apró gébféléket is fogyasztanak.

Magyar nevek
sőreg-tok, csillagostok, halak királya, királyhal, síreg, sőreg, vizipárducz

Szólj hozzá!

sebes pisztráng

2010.08.28. 14:11 aranyhorgász

Sebes pisztráng

sebes pisztráng
Leírás
A lazachoz hasonló és ugyanabba a családba tartozó hal. Eredetileg a tengerből származó és vándorló életmódot folytató Salmo trutta trutta édesvízi életmódra áttért rokona. Rokona a tavakban jóval nagyobbra növő tavi pisztráng (Salmo trutta m. lacustris).

Áramvonalas, rövid testén a pikkelyek aprók, oldalait foltok díszítik és szájában a fogai hátra hajlanak, orra tompa. Jellemzően a családjának a többi tagjához a hátsó hátúszója a farokúszó közelében helyezkedik el. Egészen 10 méter mélységig előfordul a hideg, tiszta zajló vizekben. Eredetileg Európából és kelet Oroszország területéről terjedt el Kis-Ázsiába és Afrika északi részeire is. Meghonosították az 1900-as évek elején az összes földrészen. A legmagasabb vízhőmérséklet amit elvisel az +24,1 °C. Magyarországon kisebb mennyiségben folyik a tenyésztése Szilvásváradon és Lillafüreden.

Színben, méretben és kinézetben is nagyok az eltérések még ugyanabban a vízben is. Herman Ottó így írt 1887-ben a pisztráng színéről:

"... minden valamire való halász tudja, hogy két teljesen egyforma pisztrángot ugyanazon víznek ugyanazon helyéről sohasem fogott ki. Törzsszínezetnek a következőt lehet elfogadni: hátfele sötét olajbarna, jól kivehető, különböző nagyságú, részben kerek és néha udvaros szemfoltokkal, az oldal felső része világosodó, lassan szürkésbe vált, s az oldal alsó felén sárgás fehérbe, utóbb fehérbe megyen át; ameddig a hátszín világosodása tart, fekete szemfoltok - kisebbek-nagyobbak - tarkítják, míg végre az oldalvonal közelében belevegyülnek a piros szeplők s az alsó fél felé győznek... a hátsörényúszó is fekete és kevés vörös pettyel van ékesítve... Néha az oldalakban lefelé karajos színmezők alakulnak, melyek violás, kékes színben játszanak. Van fekete, szürke, aranyos, fehér, szénporos, kék szeplős színváltozat, sokszor több ily változat egy vízben él, úgy, amint folyása árnyas, vagy verőfényes helyen halad, amilyen a víz kémiai tulajdonsága; annyi áll, hogy az árnyas helyek pisztrángja sötétebb, a verőfényes helyeké világosabb alapszínű; mindezeknek, különösen a szemfoltoknak és szeplőknek azonban olyan, bár leírhatatlan, de sajátságos jellemük van, hogy a gyakorlatlanabb szem is pisztrángot lát a pisztrángban. A színnek e roppant változatossága volt oka annak, hogy sok híres természetvizsgáló egy egész sereg fajt állított fel..."
Testhossz és tömeg
Felnőtt korára eléri a 20-40 cm-ert és a 0,5-08 kg-ot. Ritkán megnőhet több kilósra is.

Szaporodás
Ívási ideje szeptember és december között van és a sekély és köves aljú helyeket választja a patakok felső részein. Az ikrák tavasszal kelnek ki. 10-15 cm-esen kezd el kisebb halakat fogyasztani. 3-4 év alatt éri el ivarérettségét. Tengeri rokonai összeívnak a lazaccal és hibrid egyedeket hoznak a világra.

Horgászati szabályozás
Tilalmi időszak: október 01. - december 31.
Legkisebb kifogható méret: 22 cm

Táplálkozás
Rovarok,lárvák, kagylófélék, halikra, kisebb halak, rákfélék.

Horgászat
Nagyon értékes sporthorgász hal több országban is.

Sebes pisztráng horgászmódszerek:
Műlegyezés, pergetés

Rekordok
A legnagyobb magyar pisztrángot 1989-ben fogták és 6,14 kg-os volt. A legnagyobb tengeri pisztráng 51 kg-os, és 140 cm-esen került horogra (Kaszpi tenger). A legnagyobb tavi pisztrángot az Alpokban fogták 31 kg-osan.

100 gram ehető pisztránghús tartalmaz:
Víz: 74,1 gramm,
Protein: 17,2 - 19,4 gramm,
Zsíradék: 3,8 - 10,2 gramm,
Energia: 110-112 kcal,
Omega-3: 0,8 - 2,2 mg.

Pisztráng receptek
Mandulás pisztráng
Pisztráng hollandi mártással
Pisztráng nyárson sütve I
Pisztráng nyárson sütve II
Zöldfűszerrel töltött pisztráng

Szólj hozzá!

ponty

2010.08.28. 14:10 aranyhorgász

Ponty

Ponty
Leírás
Legismertebb és legnépszerűbb halunk. Előfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint. Szereti a náddal szegélyezett, jól felmelegedő, iszapos aljzatú sekélyebb tavakat és lassan folyó vizeket.

Szája körül 2 pár bajuszszálat visel, az egyiket a felső ajakon, a másikat a szájszegletben. Három sorban elhelyezett öt garatfog, a hát és alsóúszóban lévő erős bognártüske jellemzi.

Az életmódjára az állandóan vándorló, folyamatos táplálékkereső életmód a legjellemzőbb. Előfordul enyhén sós vizekben is (brack) de alapvetően édesvizi hal.

Eredetileg Ázsiából származik de ezt többen cáfolják. Alakváltozatai közé tartozik a pikkely nélküli bőrponty és a csak néhány pikkelyt viselő tükörponty. Ritkább változata a hazánkban veszélyeztetett állatfajták közé tartozó nyurgaponty.

Testhossz és tömeg
55-70 cm ivarérett korában és 5-8 kg súlyú. Háromnyaras korára kedvező feltételek mellett elérheti a 40 centiméteres hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Maximális mérete hazánkban kb. 25-30 kg, hossza 1,2 méter.

Szaporodás
Ívás ideje május - július között. Egy nagyobb méretű nőstény 300 000 - 1 500 000 ikrát rak. Életkora elérheti a 40 évet is.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalmi ideje: május 2 - június 15
Naponta 3 darabnál többet kifogni tilos!
Legkisebb kifogható méret: 30 cm

Táplálkozás
Vízinövények fiatal hajtása, vízi rovarok, rovarlárvák, csigák, pióca, vándorkagyló, alga és más növényi táplálékok. Különösen kedveli az iszapos részeken meghúzódó árvaszúnyoglárvát. A táplálkozást befejezi +8 C° vízhőmérséklet alatt de előfordul, hogy jég alól is sikeresen fogható.

Pontyhorgászat
Jelenlétére nádasoknál a nádszálak lökésszerű mozgásaiból, nyílt vizeken a vízfelszínen megjelenő buborékokból (túrás) következtethetünk vagy a vízből való kiugrása esetén kánikulában. Nyári melegben gyakran feljön a vízfelszínre levegőt szippantani (pipál) a víz alacsonyabb oxigéntartalma miatt de ilyenkor a legnehezebb megfogni. Nagyobb pontyok a nádasokban járatokat
vágnak, melyek közelében főleg úszós módszerrel eredményesen foghatók.

Érzékeny az időjárásra, frontokra és légáramlatokra. Nyáron fülledt melegben az étvágya csökken de vihar előtt, amikor hűvösebb lesz a levegő, eredményesen horgászható. Frontmentes időjárásban is eredményesen zsákmányolható. Étvágytalanná válik a ponty a folyóvizekben is, ha erősebb az apadás. Megnő az étvágya, ha lassan árad a víz. Meleg időszakban legtöbb vizünkön a hajnali, kora reggeli és a napnyugta előtti órák a legjobbak. Kora tavasszal és késő ősszel viszont a kapások zöme a déli és délutáni órákra esik.

Magyarországon a gyorsabb folyású patakok, folyók kivételével az összes folyóvizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Rába,stb.), tavainkban, tározóinkban (Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó,stb.), fő- és öntöző csatornáinkban igen elterjedt és gyakori zsákmány.

Ponty horgászmódszerek:
Fenekezés, úszózás, bojlizás.

Rekordok
A magyar ponty rekord 32,33 kg. A világrekordok szinte évröl évre dőlnek meg:
37,68 kg - Franciaország, 2005 május.
38,45 kg - Németország, 2007 június, 20 mm-es Mako bojlival fogták.
42,6 kg - Anglia, Kent, 2010 január.

Magyar nevek
potyka, tőponty, pozsár, aranyhasú, babajkó, pathal, potyka, dunaponty, vadponty, nyurgaponty, bőrponty, sodrófa, feketeponty, karcsúponty, nádiponty, sodrófaponty

100 gram ehető ponyhús tartalmaz:
Víz: 68,7 - 76,3 gramm,
Protein: 17,8 - 20,8 gramm,
Zsíradék: 3,2 - 17, 8 gramm,
Energia: 112 kcal,
Omega-3: 0,4 mg.

A folyók erősen szennyezett szakaszain is megél, de magas zsírtartalmú szöveteiben, számos toxikus anyagot halmozhat fel!

Receptek
Bajai halászlé
Bácskai halászlé
Balatoni halászlé
Dunai halászlé
Tiszai halászlé

Szólj hozzá!

paduc

2010.08.28. 14:07 aranyhorgász

Paduc

paduc
Leírás
A pontyfélék családjába tartozó paducot áramvonalas, megnyúlt testéről, lekerekített orráról, egyformán ívelt hátáról és hasáról lehet megismerni. Alsó állású kicsi szája jelzi, hogy táplálékát az aljzatról szedegeti. Szeme viszonylag nagyok és erős szaruréteggel borított ajkai vésőszerűek. A közepes hosszúságú, magas hát- és a hasúszójának kezdete egybeesik. Mellúszója hosszú és farokúszója mélyen kivágott. Teste ezüstös csillogású közepes nagyságú pikkelyekkel, a mellúszói narancsvörösek. Háta feketészöld és a hasa fehér. Kitűnő látása van és kékes árnyalatú orrával érzékeny a szaglása. Télen is táplálkozik, ilyenkor a folyók mélyebb részeibe húzódik vissza. Csapatokban keresi táplálékát és a csapatok azonos méretű egyedekből állnak.

Folyóinkban (Tisza, Duna, Hernád, Sajó, Maros, Körösök stb.) őshonos, szinte mindenütt előfordul és különösen kedveli a gyors folyású oxigéndús részeket ahol a márnával békésen együtt él. Európában Skandinávia és a Brit-szigetek kivételével mindenütt megtalálható. A kemény aljú medrek fölött érzi jól magát és csoportosan tartózkodik a folyók mélyebb részeiben. Nyaranként a paduccsapat előszeretettel felkeresi a kőfalak melletti sekélyebb vizeket.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok 25-40 centiméteresre nőnek és tömegük elérheti a 1-1,5 kg-ot. Sajnos hazánkban egyre ritkábbak a nagyobb példányok.

Szaporodás
A paducok 2-4 évesen lesz ivarérettek. Az ívás előtt már áprilisban csapatokba verődve gyülekeznek a folyókba ömlő patakok torkolatánál a 8-12 oC-os vízben. Május elején kezd ívni, amikor a víz hőfoka eléri a 16 oC-ot. Az ikrások 12-40 ezer ikrát raknak le. A lárvák 4-6 nap alatt kelnek ki. Ívási időben színezete élénkebbé változik. A hímek testén és fején apró nászkiütések jelennek meg az ívási időben és elveszti éberségét.

Horgászati szabályozás
Május 2. és június 15. között nem fogható. Magyarországon 2010-től esik a horgászata korlátozás alá.

Táplálkozás
A fiatal egyedek algákkal és zooplanktonokkal táplálkoznak és 3-4 hetes korukban már az ajkaikkal fejtik le a zöldmoszatokat a kövekről. Elfogyasztja a lárvákat, férgeket és az apró rákféléket is.

Horgászat
Izmos teste miatt kitűnő sporthorgászhal és szívósan küzd ha a horogra akad. Csontival, trágyagilisztával, sajttal vagy kenyérrózsával felcsalizott horoggal fogják. A kenyérrózsa helyett használják a lebegő kenyeret is ami tovább marad a horgon mint a hagyományos kenyér. Rakós botos horgászattal, úszózással, vízben állva úsztatással, feeder, match, bolognai és picker bottal is horgászható. A csalit a fenékhez közel kell felkínálni nem túl mély részeken ahol egyenletesen áramlik a víz. Télen a mélyebb részek jöhetnek szóba. Kapása gyors, érdemes résen lenni ha paducokat sejtünk a közelben. A horog nehezen ül meg kemény szájában. Az etetőanyagot érdemes sóderrel vagy földdel kevereni. A kenyeret különösen szereti, sokan ezért áztatott kenyeret is kevernek az etetőanyagba. Az etetést folyamatosan végezzük mert a paducok nem állnak tovább amíg lakomázhatnak. Nagyobb haltartóban sokáig élve tartható ha a víz nem túl meleg.

Felhasználás
Húsa szálkás de ízletes. Hasürege fekete színű, ezt sokan rossz minőségű húsnak hiszik. Erről a tulajdonságáról kapta a "tintafosó" népies elnevezését is.

Rekordok
A Magyarországon fogott legnagyobb példány 2,93 kg-os volt. A világrekord 3,40 kg Németországból a Rhine folyóból (2006).

Magyar nevek
őnhal, paduc, paduszka, paluc, patic, patus, petenye, podvizhal, potoz, potoznak, sodronypaduc, stenger, szentgyörgypaduc, tintahal, tintáshal, végsőhal, jászpaduc, szentgyörgykeszeg, szilvaorrú paduc, tapóc, tintafosó, patin, cserkeszpaduc, havasi paduc, jászpaduc, körtepaduc, paduszka, paluc, patim, stenger,
vésettajkú.

Szólj hozzá!

nyúldomolykó

2010.08.28. 14:05 aranyhorgász

Nyúldomolykó

nyúldomolykó
Leírás
A test megnyúlt. Közeli rokonától a domolykótól elsősorban kisebb feje és kevésbé vaskos teste különbözteti meg. A száj kicsi, enyhén alsó állású, a felső állkapocs túlnyúlik az alsón. A szájzug nem éri el a szemen keresztül húzott merőleges vonalat. Az oldalvonal a test közepén van, kissé lefelé ívelő. A farokalatti úszó szegélye homorú. A farokúszó hosszú, mélyen bevágott. Testét viszonylag apró, de vastag pikkelyek fedik, szélükön apró fekete pontocskák vannak. Háta feketés, néha sötétszürkén barnás, vagy sötét olajzöld. Oldalai ezüstösen csillogóak, egyes élőhelyein aranysárgák. A has fehér, néha ezüstös. A hátúszó általában füstszínű, a has- és a farokalatti úszó töve sárgás-vöröses, a többi szürke. Az írisz sárgás, sötét apró pontokkal tarkítva.

Patakokban és kisebb folyókban a pisztráng szinttájtól kezdődően egészen a lassú, síkvidéki tájakig megtalálható a növényzetmentes, kavicsos-köves medrű szakaszokon. A fiatalabbak kisebb rajokat alkotnak, az idősebb példányok szoliterekké válnak. Nagyobb állományai a paduc szinttájon alakulnak ki. A pisztrángos tavakban sok helyen járulékos hal gyanánt tenyésztik.

Húsminősége gyenge. Ízetlen, száraz és szálkás húsa van és ezért nem is igen fogyasztják.

Testhossz és tömeg
Lassan növekszik és a kifejlett példányok elérhetik a 20 cm-es hosszúságot. A 30 cm-es 40 dkg-os példányok már ritkaságszámba mennek.

Szaporodás
Ivarérettségét a tejes a harmadik évben, az ikrás egy évvel később éri el. Az ívóhelye egész évi tartózkodási helynek közelében van, tehát nászát nem előzi meg a folyóvízi halakra általában jellemző felfelé vándorlás. Ívásra március-május hónapokban verődik össze kisebb csapatokba és homokra, kavicsra rakja le 1,5-2 mm átmérőjű sárgás színű ikráit. A természetes ívásának megfigyelésekor tapasztalt széles vízhőmérsékleti intervallum (10-24,8 oC) arra enged következtetni, hogy az ívási időszakot nem a víz hőmérséklete határozza meg. Embrionális fejlődésük 16-18 oC-on 14-16 napig tart. A kikelő lárvák 7,5-8 mm hosszúak, kezdetben gyorsan fejlődnek.

Horgászati szabályozás
Fogása nem esik korlátozás alá.

Táplálkozás
A folyókban kisebb csapatokba tömörülve, a patakokban inkább magányosan keresi táplálékát. Egyes kutatók szerint nagy arányban fogyaszt algát és detrituszt, elfogyasztja a rovarlárvákat, férgeket, repülő rovarokat, de megeszi a korhadó növényi és állati eredetű anyagokat is. A halragadozás nem jellemző a fajra, de felszedegeti más halfajok, elsősorban a paduc ikráit.

Nyúldomolykó horgászat
Apró műléggyel érhető el jó eredmény. Nagyon óvatos halfajta, úszózással ritkán kerül a horogra. Csalihalnak csukázásra alkalmas.

Szólj hozzá!

menyhal

2010.08.28. 14:03 aranyhorgász

Menyhal

menyhal
Leírás
A menyhal a tőkehalfélék egyetlen hazai édesvízi képviselője. Teste megnyúlt, hegeres, feje jellegzetesen békaszerű. A test hátulsó része oldalról összenyomott. Szája nagy, a száj szöglete a szem hátulsó szegélyének vonaláig ér. Szájában kicsi, hegyes fogak ülnek. Az áll közepén egyetlen hosszabb bajuszszálat találunk, az elülső orrnyílás mindkét oldalán egy-egy igen rövid bőrnyúlvány van. Szeme kicsi. A mellúszó magasan, csaknem a test középvonalának közelében ered, széle lekerekített. Hasúszói torokállásúak, a mellúszók előtt helyezkednek el, keskenyek és hegyesek, a második úszósugár hosszan megnyúlt. Két hátúszója közül az első rövid, a második hosszú, egészen a farokúszóig terjed, de azzal nem olvad össze. A farokalatti úszó ugyancsak hosszú és alacsony, pontosan a második hátúszó alatt található. A farokúszó hosszú, széle lekerekített. Cycloid pikkelyei nagyon aprók, alig láthatók, mélyen és keményen ülnek a bőrben. Oldalvonala helyenként hiányos. Háta és oldala barnászöld, sötétbarna, a has felé haladva ritkuló sötétbarna márványozottsággal, amely ráterjed a hát-, a farok- és a farokalatti úszóra is. A has piszkosfehér. A mell- és a hasúszó sárga. A paduc szinttájtól lefelé szinte minden folyóban megtalálható, tipikus hideg sztenoterm faj lévén a felmelegedő vizekben nyári álmot alszik a mélyebb, hűvösebb mederrészeken. Szokatlan életritmusa annak tulajdonítható, hogy még a jégkorszakból maradt vissza.

Húsa fehér, kellemes ízű, szálkátlan, a mája pedig igazi csemege.

Testhossz és tömeg
A lassú növekedése miatt 9-10 éves korára éri el hazánkban a 40-50 cm hosszúságot és 1-1,5 kg súlyt. Akár a 20 éves kort is megéri.

Szaporodás
ősszel a víz lehűlésekor megélénkülnek, az egyébként éjszakai életmódot folytató halak októbertől kezdődően egész nap aktívak. Ivarérettségüket a hímek 3-4, az ikrások 4-5 éves korukban érik el. A legkésőbb, vagy ha úgy tetszik, a legkorábban ívó halunk, mivel 1 mm átmérőjű, nem ragadós ikráit december-február hónapokban rakja le, a folyók köves vagy homokos medrű szakaszain, rendkívül alacsony, 2-5 oC hőmérsékletű vízben. A megközelítőleg vízzel azonos fajlagos tömegű ikrák eleinte vízközt lebegnek, nagy területen szóródnak szét. Egy ikrás 5-20 perces pihenési időközökkel, több részletben bocsájtja ki 300 ezertől 1 millióig terjedő számú ikráit. Az ikrás petéit kövekre és vízinövényekre ragasztják rá, ahol a hím megtermékenyíti őket. A 45-55 napig tartó inkubációs idő után kikelő lárvák 3-4 mm hosszúak, a kelést követő 12-15. napon kezdik meg az önálló táplálkozást. A menyhal nem szapora, hiába a magas ikraszám mert a kikelő ivadék tetemesebb része az idősebbeknek és ragadozóhalaknak esik áldozatul.

Horgászati szabályozás
Tilos kifogni és megtartani a 20 cm alatti példányokat. A menyhalból naponta összesen tíz kilogramm fogható ki.

Táplálkozás
A lárvák eleinte planktonikus szervezeteket fogyasztanak, majd rovarlárvákkal, férgekkel, puhatestűekkel, békákkal, rákokkal táplálkoznak. A hároméves egyedeknél már jellemzően megjelenik a nyári táplálkozási inaktív periódus, ekkor válik kifejezettebbé a ragadozó életmód is.

Menyhal horgászat
A menyhalat november végétől február végéig horgásszák legjobb eredménnyel. A Dunában (Komárom és Almásneszmély), Tiszában és a Marosban gyakori a menyhal de fogható a Sajón, Hernádon, Rábában, Drávában és a Körösökben valamint a Balatonban is főleg az esti-éjszakai órákban. A Dunából hosszú időre eltűnt a szennyezések miatt de a víz tisztulásával egyre csak jönnek vissza.

A menyhal főleg az alámosott partoldalakban, gyökerek, nagy kövek között, tuskók alatt, gödrökben, a fenéken tartózkodik. Nappal nem hagyja el búvóhelyét, az est beálltától hajnalig keresi táplálékát. Minél hidegebb a levegő annál jobban eszik a menyhal.

Ívása idején csapatokban mozog és valószínű, hogy ha fogunk egyet akkor majdnem biztos hogy horgunkra akad több is. A menyhalak vándorlása műtárgyak (erőművek, gátak) előtt véget ér. Ezeken nem tudnak átjutni és elég gyakran tartózkodnak ilyen építmények tövében.

A leggyakoribb módszer a fenekező horgászat. A menyhal fenekező horgászatához könnyű, érzékenyebb spiccű botot használjunk. Az orsóra 20-25-ös zsinór kerüljön. Fenékólomnak 60-100 grammosat használjunk. A végszerelék lehet végólmos vagy csúszó ólmos. Horognak hosszúszárú süllőző horgot használjunk 1-2 méretben.

Csalinak máj, tüdő, giliszta, halszelet, apró csalihal a megfelelő. Kapása rángatós, hasonlít a törpeharcsáéra. A csalit nem engedi el könnyen, igyekszik vele védett helyre vonulni ezért a bevágást ne siessük el.

Horgásszák még feederbottal, tirolifás szerelékkel, úszós görgetéssel is.

A haltartókba rakott menyhalak egymást felfalhatják!

Rekordok
A legnagyobb hazai menyhal 3,56 kg-os súlyú volt. Külföldön a kapitális példányok a 20-30 kg-ot is elérik.

Magyar nevek
kutyahal, méhal, ményhal, nagyagyú hal, törzsökhal

Szólj hozzá!

márna

2010.08.28. 14:02 aranyhorgász

Márna

Marna
Leírás
Nyílthólyagu halak rendjének pontyfélék családjába tartozó halnem. A márna Európa számos édesvizében őshonos, számos példánya él még Ázsiában illetve a Távol-Keleten. Hazánk vizeiben két faja él, egyik a rózsás márna a másik a Petényi márna. A Petényi márna tiszta vizű patakokban él, nevét Petényi János Salamonról kapta. A rózsás márnától igen könnyű megkülönböztetni, mert a farok alatti úszója eléri a farok úszó vonalát.

Sebes folyású, oxigénben gazdag, mély vizeket kedveli. A teste izmos, nyúlánk és hengeres, oldalról enyhén lapított. A szája alsó állású 2 pár bajuszszállal és húsos ajakkal. Zöldesbarna a háta és zöldes-fehéres testén apró pikkelyek vannak. A hasa sárgásfehér, úszói vöröses színűek.

Az ún. márna szinttáj jellemzője a kavicsos aljzat, közepes átlátszóság, gyors áramlású szakaszok.

Testhossz és tömeg
Ötéves korára eléri a 40 centiméteres legkisebb kifogható hosszúságot és az 1-2 kilogrammos súlyt. Hazánkban maximálisan a 4-6 kg-os súlyt éri el.

Szaporodás
Ívása május-június hónapban zajlik az áradások után, rendszerint oxigéndús, köves aljzatú helyeken. A hegylábaknál a hidegebb vizekben ez júliusra is áthúzódik. Az ivarérettséget 4-5 éves korában éri el. Az ikrások testtömegenként 3000-9000 ikrát érlelnek ami összehasonlítva más halakkal igen csekély. A márna ivadékok 6-8 nap alatt kelnek ki.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalmi ideje: május 2 - június 15
Legkisebb kifogható méret: 40 cm

Táplálkozás
Táplákozása változatos, étrendjébe a tartozik a víz fenekén élő álca, csiga, féreg amelyek után állandóan turkál. Elfogyasztja a vízzel sodort táplálékot és a fiatal halivadékot is. Szívesen tartózkodik a szennyvízbefolyások utáni vizeken, hídlábak mögött, patakok, folyók egyesülése utáni szakaszokon. Leharapdálja a kövek algaszőnyegét a húsos ajkai segítségével. Nyári melegben a fenéken levő búvóhelyeit csak éjjel hagyja el.

Márnahorgászat
A márna kiváló spothal. Horogra leggyakrabban 1/2-1 kg-os példányok akadnak. Vizeinkben eléri a 4-6 kg-os súlyt is. Hazánkban a Dráván, Duna és Tisza (Szolnok, Szeged) egyes szakaszain eredményes a fogása de sikeresen horgászható a Rábán és a Körösökön is. Márnára horgászni augusztus végétől november közepéig érdemes.

Márna horgászmódszerek:
Legeredményesebben fenekező készséggel (végólmos fenekezés, csúszó ólmos fenekezés) horgászhatunk. Az ólom súlyát úgy érdemes megválasztani, hogy az a sodrás által eljusson a meder valamelyik mélyedésébe. A meder kövei közt olyan mélyedéseket találhatunk amely a márna állandó tartózkodási helye lehet mivel nem szívesen hagyja el állandó élőhelyét. Csalinak sajtdarabkát, csontit (amennyi a horogra felfér) használjunk. Horgásszák még a megállított szereléket rakós bottal, bolognaival, görgető horgász módszerrel is. Etetését finoman végezzük, a nagy etetőgombocok fenékre érésétől elriadhat. A parton is csöndben kell maradnunk és lépéseinkre is vigyázzunk! Kapása intenzív, sokszor a berántásra sem nagyon marad idő. Horgászatához erős damil és szerelék szükséges mert még a kisebb példányok is szívósan védekeznek. A horog a vastag szájszélben stabilan meg szokott akadni.

Rekordok
A magyar márna rekord 8,1 kg a Felső-Tiszából 1993-ban. A Dnyeperből 16 kg-os márnát is sikerült kifogni.

Magyar nevek
bráma, harcsaponty, havasi márna, marcihal, marczi hal, mártikeszeg, merenne, nagy-marczi, rózsahal, rózsamárna, tótkecsege, tótkeszeg, zsidóhal

Étkezés:
Húsa szálkás de ízletes. A márna ikrája mérgező, főleg ívási időszakban, fogyasztása nem ajánlott!

Szólj hozzá!

leánykoncér

2010.08.28. 14:01 aranyhorgász

Leánykoncér

leanykoncer
Leírás
A Duna vízrendszerében élő, ritka, veszélyeztetett halunk. Áramláskedvelő folyóvízi hal, többnyire a paduczónában és márnazóna felső szakaszain fordul elő.

Leginkább a bodorkával tévesztik össze. A test nyúlánk, oldalról lapított. A fej a testhez képest kicsi. A száj a bodorkától eltérően félig alsó állású és szemei is kisebbek. A hasvonal egyenes. A faroknyél rövid és viszonylag magas. A pikkelyek nagyok és vastagok. A hátúszó alapja rövid, szegélye enyhén homorú. A farokalatti úszó alacsony. A hátoldalon zöldesbarna vagy szürkészöld, oldala halványkéken ezüstös, a hasa fehér. A mellúszó halvány narancsvörös, a has- és a farokalatti úszó sötétebb vörös. A farokúszó középen halvány, szélein sötétvörös színű. Az év nagy részét a folyók erős sodrású részein tölti.

Testhossz és tömeg
Kifejlett példányainak testhossza a 40 cm-t és a 2 kg-os tömeget is meghaladhatják.

Szaporodás
Ívási időben fején és testének felső részén fehér nászkiütések jelennek meg. A fej kékes színű, a kopoltyúfedő és a test oldala gyöngyházfényű lesz. Az úszók is élénkvörössé válnak. Egyes leírások szerint ívási időben, március-május hónapokban elhagyja a főmedret és a holtágak, kiöntések vízinövényzetére rakja ikráit. Más szerzők szerint a folyók gyors áramlású részein a köves-kavicsos mederben ívik, ugyanazon a területen ahol a paduc, a pénzes pér és a márna. Az ovulált ikrák kb. 2 mm átmérőjűek, szürkés-rózsaszínűek. Az ikrások 25-30 ezer ikrát raknak le egyedenként, a víz 10-14 oC hőmérsékleténél. A kikelő lárvák 13-14 mm hosszúak. Életük első napjait a mederfenéken töltik nyugalomban.

Horgászati szabályozás
Védett halfaj, 2001 óta tilos a horgászata! Ha a horogra akad kíméletesen engedjük vissza! Az IUCN vörös listájára is felkerült.

Táplálkozás
Magányosan vagy néhány példányból álló kis csapatokban a mederfenéken keresi táplálékát, ami főként rákokból, rovarlárvákból és puhatest?ekből áll.

Magyar nevek
leány-konczér, leánykoncér, dobáncs, dóbár, dober, leányhal, nyerfli, szűzhal, szűzleányhal

Szólj hozzá!

laposkeszeg

2010.08.28. 13:59 aranyhorgász

Lapos keszeg

keszeg
Leírás
Európában a nagyobb folyóvizek torkolataiban található meg. Rajokban él és állandóan táplálék után vándorol. A kis fején a szája ferdén fölfelé nyilik. Ferdén fölfelé nyíló szája, hegyes orra és nagy alsóúszója és kisebb magassága különbözteti meg az Abramis nem többi tagjától (dévérkeszeg, a bagoly keszeg, karika keszeg). A dévérkeszegnél laposabb háta kékesfehér, oldala ezüstösen csillogó és páros úszói sárgás árnyalatúak. Farok alatti úszója feltűnően hosszú. Úszóit fekete keret szegélyezi. Testét apró pikkelyek borítják hasa kivételével és a keszegek között a laposkeszegnek van a legmagasabb pikkelyszáma. Húsa szálkás, Európában szárított halként használják fel.

Testhossz és tömeg
Egy éves korában 6-8 cm, a másodikban 10-12 cm és kifejletten 5 évesen éri el a 20-30 cm-es testhosszt. Hazánkban legfeljebb a 35 cm-es és fél kg-os lesz. Ivarérettségét 3 éves korára már elérheti.

Szaporodás
Ivási ideje április-május között van. 3 éves korára válik ivaréretté. Tavasszal nagy csapatokban vonul az ívóhelye felé.

Horgászati szabályozás
Hazánkban tilalom alá nem esik.

Táplálkozás
A többi keszegfélétől eltérően egész életében planktonevő marad. Szívesen fogyasztja még a vízbe hullott rovarokat is.

Horgászat
Júniusban, mikor érik az eperfa, fogható a víztetőn vagy kis eresztékkel a fák alatt. Nagyobb áradások alkalmával óriási csapatokba verődve úszik be a holtágakba, ilyenkor sokszor nem jut le a csali a fenékig. Hazánkban a Balatonban is él. Ahol a dévér előfordul ott általában laposkeszegre is számíthatunk. Csontival, gilisztával, pinkivel, szúnyoglárvával és gyúrt kenyérrel is fogható úszós felszereléssel de eredményes lehet a fogás legyező horgászattal is.

Magyar nevek
Balinkeszeg, baszárkeszeg, cápakeszeg, lánakeszeg, lannakeszeg, lapos dévérkeszeg, szalmán telelt

Szólj hozzá!

kárász

2010.08.28. 13:56 aranyhorgász

Kárász

kárász
Leírás
A pontyfélék családjába tartozó kárász vagy más néven aranykárász őshonos halunk. Magas, erősen lapított, sötétsárgás test jellemzi. Magas és néha kerekded háta sötét- és olívazöld színű. A színeiben eltérő a környezet hatására. Bajsza nincs, ez a legegyszerűbb módja a pontytól való megkülönböztetéséhez. Feje kicsi, szája felső állású ajkai a pontynál kevésbé húsosak. Mell és hasúszója rövid, hátúszója hosszú és magas. A páratlan úszói szürkéssárgák és a páros úszók vörhenyesek. Bognártüskéjén 29-31 apró fog található. Pikkelyei erősen ülnek bőrében. Szeme közepesen nagy és írisze sárga aranyozott szélekkel. Az ezüst kárásztól eltérően hashártyája nem fekete.

Szívós halfaj, jól bírja az oxigén hiányos vizeket is. A téli nyugalomra az iszapos fenékbe ássa be magát és túléli a kisebb vizek fenékig való befagyását is. A pontyal együtt hibrideket hozhat létre (pontykárász, kárászponty).

Elterjedése Európában a Fekete-tengertől az Északi-tengerig, Közép- és Észak-Ázsiától Kína északi részéig húzódik az édesvizű és a brackvizekben. A síkvidéki tavakban régen tömegesen voltak megtalálhatóak. Észak-Amerikában próbálkoztak a ponttyal együtt betelepíteni de sikertelenül.

Testhossz és tömeg
A hazai vizekben ritkán elérik a 20 cm-es hosszúságot és a 70 dkg fajsúlyt.

Szaporodás
Május-júliusban ívik csapatosan a sekélyebb helyeken. Ivarérettségét 2-3 évesen éri el. A nőstény kárászok 100-300 000 ikrát raknak le a víz alatti növényekre. Az ikrák 9-10 nap múlva kelnek ki amikor a víz hőmérséklete eléri a kb. 15 oC-ot. A hibridek tejes egyedei sterilek és szaporodásra képtelenek.

Horgászati szabályozás
Magyarországon horgászati szabályozás alá nem esik. A kárászt veszélyeztetett fajtának és védettségre javasolták és történtek kísérletek állományainak növelésére tenyésztéséből származó egyedek kihelyezésével is.

Táplálkozás
Zooplanktonokkal, rovarokkal, férgekkel és növényi eredetű táplálékokkal táplálkozik.

Horgászat
Főleg tavakban, elmocsarasodott holtágakban és lassú folyású folyókban találhatjuk meg. Számos kárászra specializálódott etetőanyag létezik, ezekbe érdemes főtt kukoricát is keverni. Horgászható finom úszós szerelékkel vagy fenekezős horgászmódszerrel. Sokszor akad a horogra pontyozás közben.

100 gram ehető kárászhús tartalmaz:
Víz: 76,3 gramm,
Protein: 17,8 gramm,
Zsíradék: 5,6 gramm,
Energia: 112 kcal.

Édeskés húsa miatt sokan fogyasztják. Tógazdasági szempontból Magyarországon nincs sok jelentősége.

Rekordok
A legnagyobb példányt Finnországban fogták, 6,4 kg-os volt és az életkorát 70 évre becsülték. A magyar rekord 3,55 kg.

Magyar nevek
arany kárász, széles kárász, karász, karics, fattyú kárász, magyar kárász, pontykárász (ponttyal alkotott hibrid), karász, karics

Szólj hozzá!

homoki küllő

2010.08.28. 13:54 aranyhorgász

Homoki küllő

homoki kullo
Leírás
Teste megnyúlt, hengeres, nem magas, elég széles. Feje közepesen nagy, orra tompán lekerekített, a preorbitális és posztorbitális távolság azonos. Szája alsó állású, húsos ajak veszi körül, a száj szegletében lévő 1-1 bajuszszál igen hosszú, a preoperkulumig ér. Úszói fejlettek. A hátúszó közepes hosszúságú és magas, kezdete a hasúszók tövével egy vonalban vagy kissé előbbre van. A farokalatti úszó rövid és magas. A faroknyél hosszú, alacsony, hengeres, magassága és szélessége csaknem azonos. A farokúszó hosszú, erősen kivágott. Az oldalvonal majdnem egyenes lefutású. A háta és oldala az oldalvonalig szürkésbarna, az oldalvonal alatt barnássárga, hasa világossárga. Az oldalvonal mentén sorban 6-10, leggyakrabban 8 sötét folt van. Az úszók áttetszőek, színtelenek, a hát- és a farokúszón 2-2 sorban fekete pettyek találhatók. A torokrész és a mell pikkelytelen, aminek nagysága alapján több alfaját írták le. Küllőfajaink közül a legkarcsúbb testfelépítésű.

A Duna vízrendszeréhez tartozó folyók bennszülött faja. Jellegzetes élőhelyei elsősorban a domb- és síkvidéki folyók homokos-kavicsos szakaszai, de vannak adatok a hegyvidéki zóna patakjaiban való előfordulásáról is. A hazai előfordulása csak 1980-tól bizonyosodott be, előtte valószínű fenékjáró küllőnek nézték.

Testhossz és tömeg
Maximális testhossza 10-11 cm. Az azonos korú hímek valamivel nagyobbak, mint a nőstények.

Szaporodás
Ivarérettségét a harmadik életévében éri el, ívási időszaka júniusra esik.

Horgászati szabályozás
Védett halfaj, horgászata tilos!

Táplálkozás
Elpusztult élőlények maradványaival, apró vízi gerinctelenekkel és főleg algákkal táplálkozik.

Szólj hozzá!

jászkeszeg

2010.08.28. 13:53 aranyhorgász

Jászkeszeg

jászkeszeg
Leírás
A pontyfélék családjába tartozó jászkeszeget aranysárga és ezüstös szeméről, lapított magas testéről és apró csúcsba nyíló felfelé irányuló szájáról ismerhetjük fel. Testének színárnyalatai az ezüsttől a bronzig terjednek, háta sötétszürkés esetleg kékeszöldes. Feje közepes nagyságú, faroknyele rövid és magas és hasa sárgásfehér. Elterjedése Közép-Európától Skandinávia déli vizei, valamint Ázsia. Egészen 15 méteres mélységig megtalálható az édes és a brack vizekben. Jellemzően apró pikkelyek borítják és páros úszói, valamint a farokalatti úszója vöröses árnyalatú. A kisebb példányok a vörösszárnyú keszeggel összekevehető. Narancssárga színváltozatát az arany orfát díszhalként is tartják amiknek a testét fekete foltok is díszíthetik.

Testhossz és tömeg
Egy éves korában 6 cm, a másodikban 14 cm és kifejletten, azaz 5 évesen éri el a 26 cm-es testhosszt és 340 grammot. Hazánkban a jászkeszeg 9 évesen érheti el a 36 cm-ert és az 1 kg-ot.

Szaporodás
Ívási ideje április és július között van és ilyenkor a fenék közelében tartózkodik növényzet, homok és kövek között. Ívási időszak alatt a testének színe sárgássá változik és csapatokban keresik ívóhelyüket. Az ivarérettséget 3-5 éves korában éri el, ilyenkor csapatokba verődve keresik fel a lassúbb folyású szakaszokat. 60-150 000 ikrát egy adagban rakják le. A lárvák 8-10 nap után kelnek ki. Ősszel ismét csapatokba verődve keresi fel a mélyebb vizekben telelőhelyét. A jászkeszeg hosszú életű és elélhet 20 évig is.

Horgászati szabályozás
Május 2. és június 15. között nem fogható. Állománya az utóbbi években drasztikusan lecsökkent a túlhalászás és a környezetszennyezés miatt. Hazánkban 2010-től esik a horgászata korlátozás alá.

Táplálkozás
A jászkeszeg ivadék korában planktonokkal és algákkal majd fejlett korára mindenevő lesz belőle: rovarlárvákkal, vízbe hulló rovarokkal, férgekkel, békaivadékkal, kisebb rákfélékkel, apró halivadékokkal és növényekkel táplálkozik. Az idősebb példányok magányosan a fiatalabbak csapatokban verődve kutatnak táplálékuk után.

Horgászat
A jászkeszeget a vízfelszín közelében, vízközt és mederfenéken is foghatjuk lebegő csalival, hosszú eresztékkel úsztatott kicsi horgon gilisztacsokorral, csontival, főtt búzával, úszós készséggel spicc- vagy bolognai bottal. Ősszel fenéken is kap. A nagyobb példányokat mélyen vezetett körömvillantóval is fogják. Etetésre a pörkölt ízesítésű etetőanyagok a beváltak. Bevált etetőmódszer még a főtt búza csemegekukoricával és főtt kenderrel keverve. Érdemes az etetőanyagot agyaggal keverni a gyorsabban folyó vizekben. Szárazléggyel vagy polifoam bogárral szoktak rá legyezni is csendesebb 1 méter mélységű vizekben.

Hazánkban megtalálható sok vízben: Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Lajta, Duna, Rába, Marcal, Cuhai-Bakony-ér, Által-ér, Ipoly, Dobroda, Morgó-patak, Dunavölgyi-főcsatorna, Zala, Sió, Kapos, Dráva, Mura, Kerka, Karasica, Tisza, Öreg-Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Tolcsva-patak, Keleti-főcsatorna, Kiskörei-tározó, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Bódva, Hernád, Eger-patak, Rima, Csincse, Laskó, Zagyva, Tarna, Bene-patak, Tápió, Hármas-Körös, Kettős-Körös, Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Maros, Kis-Balaton, Tisza-tó.

Felhasználás
Ízletes húsa miatt fogyasztják. A kövérebb példányokat tartják a legfinomabbnak. Régebben a fogyasztása jelentősebb volt, a középkorban mindennapos eledelnek számított. Lengyelországban és Oroszországban mesterségesen is tenyésztik pontyos tógazdaságokban.

Rekordok
A legnagyobb példányt a volt Szovjetunióban fogták, 102 cm-es volt és 8 kg. Az életkorát 23 évre becsülték. A magyarországi jász-rekord 3,86 kg a Keleti-főcsatornából fogták 1995-ben.

Magyar nevek
jász, jác, jaszkó, jászponyt, jáz, ónkeszeg, ónos jász, őnkeszeg, arany orfa

Szólj hozzá!

harcsa

2010.08.28. 13:53 aranyhorgász

Harcsa

Harcsa
Leírás
A legnagyobb ragadozó halunk. Teste csupasz, nyálkás, teljesen pikkelytelen. Feje nagy és a széles száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajusszálat találunk amik a tájékozódást és ízlelést segítik. Apró tűhegyes fogai vannak (gerebenfogazat) ami reszelőre emlékeztet, szemei kicsik. Színe a fenékhez alkalmazkodik, többnyire fekete vagy szürke. Létezik albínó változata is amit pl. a Duna-Tisza-csatornán már fogtak. Társasan él 5-20 fős csoportokban alámosott mederrészekben, vízbe dőlt fák, tuskók és tavak nádszegélye mellett. A nappalt nyugalmi állapotban tölti, főként éjjel táplálkozó, rendkívül falánk ragadozóhal. Nagyon jó szaglással rendelkezik.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok 1-1,5 méteresek és 10-15 kg súlyúak. A harcsa az első életévében 15-20, a második évben 30-40, a harmadik és negyedik évben elérik az 50-80 centiméteres testhosszúságot és a 3 kg-os testtömeget.

Szaporodás
Májustól júliusig ívik, ha a víz hőmérséklete tartósan elérte a 22 fokot. Az ívó helyen a hím készíti a fészket. Gyakran parti növényzet alá maga ásva gödröt, majd a környéken várja az ívásra hajlandó ikrást. Körülfonja a nőstény has tájékát és kipréseli belőle az ikrákat, amelyeket nyomban megtermékenyít. Az ikrák a növényzet vízbelógó gyökérzetére tapadnak. Ivadékgondozó faj, az ikrák lerakása után a hím a fészket és a kikelt ivadékot is őrzi még pár napig. Ez összesen két-három hétig tart. A nőstény 60.000 ikrát rak le, amelyből 2,5-3 nap múlva bújnak ki az ivadékok. Meleg környezetben gyorsan növekszik.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalmi ideje: május 2 - június 15: a 80 cm alatti példányokat tilos kifogni
Legkisebb kifogható méret: 50 cm

Táplálkozás
Mindenevő, hallal, rákokkal, piócákkal, békákkal, puhatestűekkel táplálkoznak, a nagyobb példányok vízközelben élő kétéltűeket, emlősöket, vízimadarakat is zsákmányolnak. Egész éjjel keresi-kutatja táplálékát. Ahhoz, hogy 1-1 kilóval gyarapítsa súlyát, legalább 9-11 kilónyi táplálékot kell elfogyasztania. Rablásai rendszerint nem láthatóak, de sokszor vízörvényeket kelt forgásaival szürkületkor. Mindig a mély víz felől a sekély víz felé rabol. Halak közül inkább a kisebb példányokat ragadja meg hatalmas szája ellenére, tehát keszegeket, sügeret, compót szereti a legjobban. Zavaros, áradó vízben is táplálékot vesz magához.

Harcsahorgászat
A harcsa éjjeli ragadozó és a kapási idők is kitolódnak erre a napszakra. Kivétel az időjárás változása: a nyári fülledt melegben kirobbanó zivatarok előtt idegessé ingerlékennyé válik és szinte mindennek odavág ami elékerül. Ilyenkor érdemes pergető horgászattal próbálkozni. A vihar elcsitulása után már nem mozog. Sötétedés után már érdemes bevetni a harcsára felcsalizott horgot de ha éjfélig nincs kapásunk, kár tovább próbálkozni. A napfelkelte előtti órákban is érdemes próbálkozni. A vizszintingadozásra is reagál a harcsa, ilyenkor kihúzódik egészen a partmenti vizekre is. Áradás előtt jobb a kapókedve, áradáskor étvágyát megtartja, az ár levonulása után visszahúzódik a fenékre. Áradás idején a víz elönti az árteret és onnan számos bogarat, férget, pockot hoz a víz magával, és a harcsa ilyenkor halat is ritkán fogyaszt.

A Dunántúlon fekvő Pécsi-tóban olymértékben elszaporodtak a harcsák, hogy gyéríteni kellett az állományt, így minden horgásznak aki 20 kg feletti testsúlyú harcsát fogott ki a következő évre szóló területi jegyet kapott.

Magyarországon a leggyakoribb előfordulási helyek a Balaton, Dráva, Duna, Maros, Tisza, Körösök, Mura, Duna-Tisza-csatorna, Sajó, Zagyva, Fonyódi árok, Velencei tó, Fertő tó. Sok magyar horgász keresi fel Olaszországban a Pó folyó deltáját harcsahorgászatra.

Harcsa horgászmódszerek:
Fenekezés, úszózás, kuttyogatás, felszíni harcsázás, mélyvízi csúszóólmos.

Rekordok
Hazánkban fogott, hitelesen lejegyzett, eddigi legnagyobb példánya 113 kg, 230 cm. 2010 május 10-én fogta Kovács Gábor a Töröcskei tavon.

A Dnyeperben 330 kg-os kb. 80 éves példányt is jegyeztek de sok történet kering kapitális harcsákról.

Magyar nevek
folyami harcsa, szürkeharcsa, leső harcsa, pumaharcsa, sárgaharcsa, pozsárharcsa

100 gram ehető harcsahús tartalmaz:
Víz: 71,9 gramm,
Protein: 15,3 gramm,
Zsíradék: 11,3 gramm,
Energia: 163 kcal.

Receptek
Harcsa kékre főzve

Szólj hozzá!

halványfoltú küllő

2010.08.28. 13:52 aranyhorgász

Halványfoltú küllő

halvanyfoltu kullo
Leírás
Teste megnyúlt, közepesen magas, oldalról enyhén lapított. Faroknyele hosszú, oldalról lapított, viszonylag magas. Feje megnyúlt, szája alsó állású, a száj körül húsos ajkak találhatók. A száj szegletében 1-1, a preoperkulum szélét el nem érő bajuszszál van. A szem nagy, a küllőfajoké közül a legnagyobb. Az orr rövid, a preorbitális és posztorbitális távolság közel azonos. A hátúszó rövid, de magas, szegélye egyenes. Háta szürkéssárga, oldala hasonló színű, de világosabb árnyalatú, hasa sárgás. Az oldalvonal mentén 7-8 kerek, kékes foltot visel. Az úszók áttetszűek, a hát- és a farokúszó sugarain lévő halvány foltok 2-2 szabályos sort alkotnak. A többi, hazánkban is előforduló küllőfajtól eltérően az állóvizekben is jelentősnek mondható populációi élnek, így a holtágakban is.

A halványfoltú küllő nagyobb álló- és folyóvizeinkben szinte mindenütt megtalálható és nem ritkán veszít rajta horgászok finom készségein. Magyarországon a küllő fajok (fenékjáró küllő, felpillantó küllő, homoki küllő) közül a leggyakoribb.

A Fenékjáró küllő a halványfoltú küllő terjeszkedésével, kissé visszaszorult.

Testhossz és tömeg
Kifejlett egyedeinek testhossza legfeljebb 12 cm lehet.

Szaporodás
Ívása tavaszi, kora nyári időszakra esik. 2-3 éves korától csapatosan ívik a homokos talajú részeken. Az ikrák átmérője hozzávetőlegesen 1,5 mm és számuk 0,5 - 2 ezer.

Horgászati szabályozás
Magyarországon védett! Több országban eltűnő és veszélyeztetett státuszú.

Táplálkozás
Főleg apró gerinctelen élőlényeke de jelentős mennyiségű szerves törmeléket és növényi részeket is fogyaszt.

Szólj hozzá!

garda

2010.08.28. 13:49 aranyhorgász

Garda

Garda
Leírás
Majdnem teljesen egyenes hátvonalú, szürkéskék vagy ezüstös háttal és apró pikkelyekkel rendelkezik. Oxigénigényes. A teste keskeny, erősen lapított mint egy késpenge és a szája felfelé nyílik, amivel kényelmesen habzsolja be a víz felszínére hulló rovarokat. Az alsó állkapocs beleillik a felső állkapocs mélyedésébe. Nagy szeme ezüstös-fehér vagy aranysárga. Feltűnően rövid és alacsony hátúszója hátrébb a faroknál helyezkedik el. Jellegzetessége a nagy mellúszók. Pikkelyei aprók és testéről könnyen leválnak.

10-20 fokos vizeket kedveli, és a felszín közelében szívesen tartózkodik. A sós vizet is elviseli rövidebb ideig. A folyókból ősszel csapatosan a tengerbe vonulnak, de vannak populációi amik felhagytak a vándorlással és a telet is édesvízben töltik.

Előfordul a Fekete-tenger vízgyűjtőjében, a Kaszpi-tengerben, az Aral-tóban és az azokba torkolló folyókban. A Duna majdnem teljes szakaszán, a Balatonban, Tiszán és a Fertő tóban is megtalálható.

Herman Ottó beszámolója szerint november 11. tájékán a tihanyi kútba vonuló gardacsapat vándorlási irányát a hegytetőn felállított őrszem jelezte a subája lengetésével a halászoknak.

Testhossz és tömeg
10 éves korukra érhetik el a 40 cm-es testhosszt. A Balatonban a fél kilónál nagyobb példányok ritkának számítanak manapság.

Szaporodás
3-5 éves korára válik ivaréretté. Tavasszal nagyobb csapatokban vándorolnak ívni. A hímek lassabban nőnek mint a nőstények.

Táplálkozás
Planktonrákok, vizre hulló rovarok, halivadék, kisebb halak, üvegrák, kerekesférgek.

Horgászat
Gardára ritkán,de horgásznak legyező és úszós készséggel vagy felszínen vezetett villantóval. Néha a horogra akad a Balatonon süllőzés közben. A csalihalat a fejénél fogja el általában.

Rekordok
A legnagyobb ismert példány 60 cm-es és 3,5 kg testtömegű volt.

Elnevezések, népies nevek
heringhal, balatoni hering, gyargya, kardkeszeg, sugár kardos, gardakisz, gallakeszeg, kardkeszeg, karda, gargya, görbepaduc, gyurgya, szabóhal, vezérgarda, korda, lánakeszeg, kaszahal, látott hal, vágóhal

Fogyasztása
Kissé szálkás de finom húsa van. Régebben olajos halat is készítettek belőle

Szólj hozzá!

fenékjáró küllő

2010.08.28. 13:49 aranyhorgász

Fenékjáró küllő

fenekjaro kullo
Leírás
Nevét bizonyára onnan kapta, hogy a vízfenéken elhelyezkedő küllőcsapat tagjai fejüket egymás felé fordítva a kerékküllőkre emlékeztető alakzatot adnak ki.

Folyóvízi életmódhoz alkalmazkodóan a test megnyúlt, oldalról és a hasi részen enyhén lapított. A hát viszonylag magas, a fej mögött enyhén, majd később hirtelen emelkedik, a hátúszó után ismét meredeken lejt. A fej zömök, rövid és magas. A száj alsó állású, vastag húsos ajak veszi körül. A száj szegletében 1-1 hosszában erősen variábilis bajuszszál található, amely hátrasimítva sohasem ér tovább a szem hátsó szélének vonalánál. Az orr elég nagy, a szemek közepes nagyságúak és a fejtetőhöz közel ülnek.

A hátúszó rövid és magas, kezdete majdnem a hasúszó alapja felett van, szegélye enyhén homorú. A farokúszó mélyen kivágott. A faroknyél rövid, magas, oldalról erősen lapított, szélessége kisebb, mint a magassága. Cycloid pikkelyei nagyok, puhák. Az oldalvonal a test közepén majdnem egyenes vonalban halad. A tarkóról és mellről elég gyakran hiányzanak a pikkelyek. Testének alapszíne szürkéssárga enyhe csillogással, a hát sötét barnásszürke, a has fehér. Oldalán fekete foltok találhatók egy sorban, számuk 6-14 között változó. Az úszók áttetszőek, a hát és a farokúszó sugarai feketén pettyezettek.

Megtalálható minden folyóvízben és homokos aljzatú állóvízben.

Testhossz és tömeg
A fenékjáró küllő testhossza maximum 15-16 cm-t érhet el és 15-25 g tömeget. A legnagyobb példány 22 cm 226 g-os volt 8 éves korában.

Szaporodás
Ivarérettségét - kis termetű halfaj lévén - viszonylag korán, 2-3 éves korban éri el. Ívási időszakban, áprilistól-júniusig az ivarérett egyedek színezete élénkebb, a tejeseken apró nászkiütések jelennek meg. Csapatosan ívik 20-30 cm vízmélységű, köves-kavicsos, vagy vízinövényzettel benőtt területeken ahol a víz hőmérséklete eléri a 17oC fokot. Az ikrás éjszaka rakja rá ikráit kövekre és vízinövényekre. Az ikrák 7-30 napon belül kelnek ki.

Horgászati szabályozás
Magyarországon védett!

Táplálkozás
Kisebb csapatokban jár táplálék után. Kezdetben kerekesférgekkel, apró plankton-rákokkal táplálkozik. A kifejlett egyedek táplálékát férgek, rákok, puhatestűek, rovarlárvák, fonalas algák és az élőhelyén előforduló más halfajok ikrái alkotják.

Magyar nevek
göbhal, gobhal, goboly, göcs, gruz, gulur, hajas kövihal, héjjas kövihal, kőhal, küllő, sármászó szakáll, tergélye

Szólj hozzá!

felpillantó küllő

2010.08.28. 13:48 aranyhorgász

Felpillantó küllő

felpillanto kullo
Leírás
Teste megnyúlt, orsószerű, alacsony és széles. A fej hosszú, alacsony dorsoventralis irányban lapított. A faroknyél alacsony, hengeres, azaz magassága és szélessége közel azonos. A szem aránylag kicsi, a fejtetőre tolódott, felfelé tekintő, magyar nevét ezért kapta. Szája alsó állású, húsos ajak veszi körül, a száj szögletében hosszú bajuszszál található. Úszói fejlettek, a mellúszó eléri a hasúszó tövét. A hátúszó rövid és magas, a farokalatti úszó szintén. A farokúszó hosszú, erősen kimetszett. Pikkelyei az egész testet, így a torok- és a mellrészt is beborítják. A hát barnásszürke, elszórt sötétebb foltokkal, amelyek a szürkéssárga alapszínű testoldalon is megtalálhatók. A has fehér. Az úszók áttetszőek, színtelenek vagy halványsárga árnyalatúak. A hát- és a farokúszó foltozottsága egyes egyedekről hiányozhat, meglétük esetén 2-2 szabályos sort alkotnak. Áramvonalas teste jól mutatja, hogy kiválóan alkalmazkodott a gyors áramlású élőhelyekhez, a Gobio fajok közül a felpillantó küllő hatol föl legmesszebbre a patakokban.

A fenékjáró küllő közeli rokona és könnyen összetéveszthetők. A felpillantó küllő teste nyúlánkabb, bajuszai hosszabbak, és szemei a magasabb és keskenyebb homlok felső oldalán ferdén állnak.

Legritkább küllőfajunk, hazai elterjedéséről nincs pontos információ, egyetlen megbízható adat a Tisza magyarországi felső szakaszáról, Tiszacsécséről való. Az erősen sodró, köves-kavicsos aljzatú, hűvös, oxigéndús folyóvizet kedveli.

Testhossz és tömeg
Kifejlett egyedeinek testhossza 10-11 cm.

Szaporodás
Tavasszal az ivarérett hímek testének felső része majdnem feketére változik és apró nászkiütésekkel borított. Ívása április végétől június közepéig tart, az ikra lerakása több részletben történik.

Horgászati szabályozás
Magyarországon védett!

Táplálkozás
Gerinctelen bentikus szervezetekből és a folyó által görgetett hordalékból, növényi törmelékből álló táplálékát kisebb csapatokban keresi.

Szólj hozzá!

dunai ingolna

2010.08.28. 13:46 aranyhorgász

Dunai ingola

dunai ingola
Leírás
A dunai ingola hazánk dunai mellékfolyóinak őshonos elterjedésű faja. A lárvaállapotból való átalakulás után rövid idővel fogott példányok jól elkülöníthetők a csontos szájszervek alapján a tiszai ingolától. Az kifejlett állatok fogai tompák, bár ha több alaktani eltérést nem veszünk figyelembe, tévedhetünk a faji hovatartozást illetően. A felső ajaklemez fölött a sertefogak legfeljebb 5 sort alkotnak, az alsó ajaklemez fogainak száma 5-9 között változik, a leggyakrabban 6-7. Az alsó ajaklemez alatt 2-3 sertefogsor található. A két ivart a külső morfológiai jegyek alapján el lehet különíteni. A nőstény egyedek szeme kisebb, mint a hímeké, az ivartemék mennyiségi különbségéből adódóan a nőstények törzsátmérője nagyobb. A hímek úszói a hátoldalon valamivel magasabbak.

Megtalálható a Dunában a Bécs-Budapest szakaszon, valamint a folyó több bal és jobb oldali mellékfolyójában. Hazánkban kimutatták a Kerka-patakból és a Drávából. A Tiszából és mellékvizeiből hiányzik.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok a 15 cm-es testhosszt érhetik el.

Szaporodás
Csak 3-4 éves korára fejlődik ki teljesen, ezután válik ivaréretté. Ekkor bélcsatornája elcsökevényesedik és a tavaszi szaporodás után, elpusztul. Az ívás elmaradása esetén a következő év ívásáig életben maradnak.

Horgászati szabályozás
Fogását természetvédelmi jogszabály tiltja.

Táplálkozás
A lárva a tiszai ingola lárvájához hasonlóan szerves törmelékkel és detritusszal él, befúrja magát az iszapos homokba, és szűrögetve táplálkozik. Ilyenkor még nincs szeme, ezért vakcsíknak hívják.

A kifejlett ivarérett példányok nem tipikus, csak ún. alkalmi paraziták. Erre engednek következtetni a tompább csontos szájszervek, valamint, hogy a tápcsatorna vékony fonálszerű és mindig üres. A kifejlődése után sem hagyja el a homokot, csak helyváltoztatáskor úszik ki onnan és tapad a kövekre. Feltehetően a dunai ingola csak közvetlenül az átalakulása után válik parazitává, tapad rá halakra és szívja vérüket.

Szólj hozzá!

fejes domolykó

2010.08.28. 13:45 aranyhorgász

Fejes domolykó

domolyko
Leírás
Teste vaskos, hengeres, oldalról csak enyhén lapított. Feje feltűnően nagy, amit néhány népies neve találóan fejez ki (fejes domolykó, fejes hal, nagyfejű hal ... stb.). A homlok széles, a fej felülről lapított. A száj csúcsba nyíló, vagy kissé felső állású, szeglete túlér a szem elülső szélénél húzott merőleges vonalon. Az állkapcsok hossza egyenlő. A farokúszó kevésbé mélyen bemetszett, mint a nem többi tagjáé. Pikkelyei nagyok és vastagok, szélüket feketés-barnás pettyekből álló rajz díszíti. A hát- és a farokalatti úszó szegélye domború. Háta feketés, barnászöld vagy sötétzöld fémes csillogással, oldala vízterületenként változóan ezüstös, vagy aranyosan csillogó, hasa fehéres, de nincs fémes csillogása. Hát- és farokúszója sötétszürke enyhe pirosas árnyalattal, a mell-, a has- és a farokalatti úszók vörösek, szélük felé fokozatosan halványulón sárgába átmenők. A fiatal példányoknál valamennyi úszó szürke. Az írisz sárga vagy ezüstös, fent egy barnás-zöldes, alul pedig egy fekete pont látható rajta.

A domolykó többnyire a folyók felső szakaszán él, a Felső-Tiszán a küsz és a paduc után a harmadik legnagyobb gyakoriságú hal, de előfordul a nagyobb folyók középső szakaszán, valamint hegyvidéki tározókban is. Elkerüli a folyók iszapos medrű, lassan folyó részeit. Előszeretettel tartózkodik az alámosott partoldalak alatt, a vízbe nyúló ágak és gyökerek között, a vízösszefolyásokban, a magasabb parti építmények árnyékában. Fiatalabb korban csoportban járnak, az idősebbek inkább magányosak.

Húsa erősen szálkás és csak megfelelően elkészítve fogyasztható.

Testhossz és tömeg
Hosszú életű halfaj, 12-14 éves korára elérheti a 6-8 kg-os testtömeget is. Magyarországon a 3 kg-os példányok már nagynak számítanak.

Szaporodás
A tejesek 3-4., az ikrások 4-5. életévükben válnak ivaréretté. A tejesek oldalvonala körül és feje alatt apró nászkiütések jelennek meg az ívási időszakot megelőzően. A víz optimális ívási hőmérsékletének elérésétől függően májusban-júniusban ívik, egyes megfigyelések szerint a hidegebb telet és tavaszt követően ez egészen eltolódhat augusztusig. Az ikrások egyedenként 25-100 ezer darab 1,3-1,5 mm átmérőjű ikrát raknak le a folyók sekélyebb mélységű kiöntéseiben. Az embrionális fejlődés a 18-19 oC-os vízben 4-6 napig tart. A kikelő lárvák 7-8 mm hosszúak.

Horgászati szabályozás
Fogása nem esik korlátozás alá.

Táplálkozás
A domolykó falánk, mindenevő faj. Kis mértékben télen is táplálkozik a ragadozóhalakhoz hasonlóan.

A kelést követően a lárvák még 3-4 napig a szikzacskóból táplálkoznak, annak teljes felszívódása után fitoplanktont, majd apró zooplankton szervezeteket fogyasztanak. November táján már elérik a 8-10 cm hosszúságot. A kifejlett példányok rovarlárvákkal, férgekkel, puhatestűekkel, rákokkal és a víz felszínére hulló rovarokkal élnek. Az idősebb példányok nem válnak kizárólagos halragadozókká, mindenevők maradnak az egyre növekvő halfogyasztás ellenére is.

A domolykók hegyi patakokban vadásznak szívesen a vízre hulló rovarokra.

Domolykó horgászat
A domolykó egész évben eredményesen horgászható különféle horgászmódszerekkel. Óvatossága miatt nehéz a horogra csalni.

Hazánkban a domolykó az egyik legnépszerűbb legyes hal. Száraz (Red Tag, poli, őzszőr, Caddis, Goddard sedge, Palmer) és nedves változatok (Butcher, March Brown, Alexandra, Coachman) egyaránt fogósak. Tiszta lassú vizeken pedig a pehelyként vízre érő piciny legyek a jók még nagyobb példányokra is. Az élethű utánzás ez utóbbi vízen fontos de még így is igen nehéz megfogni óvatossága miatt.

Körömvillantóval pergetve is eredményesen horgászható. Nyár végén a kisebb domolykók mélyebbre húzódnak és ilyenkor finom fenekező felszereléssel is foghatók.

Horgászatánál fontos a szezonalitás betartása: érési idejükben kiválóak a különböző gyümölcsfélék, például a cseresznye, egres, szeder. málna, meggy, ribizli, szilva, szőlő, valamint a vadon termő növények bogyói. Egész évben jól fogható azonban a klasszikus csalikkal, csontival, gilisztával, pinkivel, piócával, nadállyal. Tavaszi, nyári, kora őszi időszakban a szárazföldi és vízi rovarok ejtegetése hozhat eredményt (tücsök, szöcske, lótetű, sáska, cserebogár). Nagyobb az esély ha ezekkel a csalikkal olyan helyen kísérletezünk, ahol található a parton növényzet ezekkel a termésekkel. Próbálkozhatunk beáztatott gabonaszemekkel, kukoricával, zöldborsóval is. Télen a félig befagyott vízből a mélyebb vizeken csontival, állati belsőségekkel érhetünk el eredményt vagy nimfával úsztathatunk. Élő kishal is szép fogást hozhat.

Gyorsabb folyású vizeken (Maros, Dráva) úszózáshoz használjunk hosszú (minimum 3,90 méter), erős, szénszálas bottal horgásszunk vagy használjunk 6 méteres bolognai botot. Nagy sodrásnál könnyebben tudjuk a szereléket a vízben vezetni. Szükséges jó minőségű peremfutó orsót is használni 20-30-as méretben. Zsinórnak jobb minőségű monofil zsinór a megfelelő aminek a szakítószilárdsága legyen 1,1 kg körüli. Lényeges, hogy zsinórunk maradjon fent a vízfelszínen horgászat közben. A horog legyen erős és vékony szárú, mérete lehet 16-tól - 20-ig. Etetőanyagnak használjunk csontibáb és a kendermag keveréket, hogy a sneci vagy bodorka ne pusztítsa el azonnal. Az etetést folyamatosan végezzük mert a domolykók falánkak és rengeteg etetőanyagok el tudnak fogyasztani rövid idő alatt.

Rekordok
A legnagyobb hazai példány 6,25 kg-os súlyú volt (Duna Gönyűnél, 1987).

Magyar nevek
domolykó, domorkó, egérfogó, fejérkeszeg, fejeshal, fejesponty, jácz, jász, jászkeszeg, jászponty, jáz, keling, lógga, nagyfejű hal, nagyfejű keszeg, száp, sütő, telea, telen, telény, tomolykó, tömpekeszeg, törő.

Szólj hozzá!

dévérkeszeg

2010.08.28. 13:43 aranyhorgász

Dévérkeszeg

Dévér
Leírás
A legismertebb keszegfajtánk és általában a ponty közelében lábatlankodik. Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös a felnőtteké világosabb barna árnyalatú. Orra legömbölyödik és szája csúcsos. Európában szinte mindenhol megtalálható és csapatosan él.

Testhossz és tömeg
Elérheti a 70 cm hosszúságot és az 5-6 kg-os súlyt bár a 2 kg-os példányok is már nagynak számítanak a hazai vizekben.

Szaporodás
3-4 éves korára lesz ivarérett és összeívhat más keszegfélékkel. Ívása áprilistól júniusig tart. Ívás előtt az ivarérett állatok bőrén feltűnő, vaj fehér, apró szemölcsök, nászkiütések jelennek meg melyet a halászok dorozsmának neveznek. Csapatosan ívnak de más halaktól eltérően ilyenkor nagyon félénkek, ezért horgászatuk nagyobb eredménnyel jár június végétől.

Horgászati szabályozás
Tilalmi idő és méretkorlátozás alá nem esik.

Táplálkozás
Zooplankton, árvaszúnyoglárvák, rovarok, alsóbbrendű rákfélék, növények. A nagyobb példányok néha kis hallal is táplálkoznak.

A dévérkeszeg horgászata
Magyarországon az összes folyóban előfordul, holtágakban és a Balatonban is megtalálható. Horgászni kora tavasztól késő őszig lehet. Érdemes érzékeny úszós felszerelést használni és horgászat közben folyamatosan etetni. A horgot leengedhetjük a fenékre akkor az úszó kiemelkedése jelzi a kapást.

A fenekező módszer is eredményes lehet de fontos itt is a finom szerelék mert a dévér óvatos hal és a csali lecsipkedésében is a legügyesebb. 0,20-as zsinórnál vastagabbat nem érdemes használni.

A dévér szája kicsi, ezért használjunk kisebb csalétket. Gilisztát sem érdemes lógatva feltenni mert azt csak csipegetni, ráncigálni fogja de horgostul nem veszi a szájába. Ha tejes kukoricával horgászunk rá érdemes a kisebb darabokat kiválogatni is csalizás előtt az ujjaink között a kukoricát kissé összezúzni úgy hogy a tej ne fröccsenjen ki.

Folyókban jó dévérező helyek lehetnek a hirtelen mélyülő gödrök. Állóvizekben is a mélyebb helyekre vonulnak a dévér csapatok, de szeretik a ritkás nádasok környékét is. A dévér rendkívül érzékeny a vízállás változásaira. Lassú áradáskor a partközelben érdemes horgászni rá.

Rekordok
Világrekord: 11,55 kg (1912, Vestijärvi, Finnország)
Magyarországon a legnagyobb kifogott példány 5,7 kg-os volt, Nagybajcsnál a Dunából került horogra 1998-ban.

Magyar nevek
Dévér, Dévértkeszeg, Fahegykeszeg, Keszege, Lapátkeszeg, Lapiska, Lapkó, Bárdkeszeg, Laposka, Lapos keszeg, Lepényhal, Platyicza, Platyika, Pünkösdkeszeg, Széleskeszeg, Szélhajtókeszeg, Tyiszága, Szent György-keszeg, Keszege, Platyica, Platyika, Pünkösdkeszeg, Szélhajtó keszeg, Dorozsmás keszeg

100 gram ehető dévérkeszeghús tartalmaz:
Víz: 75 gramm,
Protein: 16,7 -18,0 gramm,
Zsíradék: 4 - 5,5 gramm,
Energia: 432 Kj, 103 - 122 kcal

Húsa ízletes a szálkássága ellenére és általában sütve fogyasztják

Szólj hozzá!

csuka

2010.08.28. 13:42 aranyhorgász

Csuka

Csuka
Leírás
Lapos fejő őshonos ragadozóhal ami szinte valamennyi édesvízünkben megtalálható a hegyvidéki patakok kivételével. Teste hosszúkás és erőteljes, a pikkelyek aprók, melyek átterjednek a fejre és a farokúszóra is. Színét meghatározza környezete és vizenként nagyobb eltérések is lehetnek. Hasa fehéres, úszói is tarkák. A leggyakoribb kinézet a sárgászöld, halványan csíkozott test. Feje lapos, orra a kacsa csőrére emlékeztet. Szája hosszúkás amiben tűéles fogak helyezkednek el. Falánk ragadozó, áldozatára gyorsan, lesből, takarásból támad, és ritkán hibázik. Ha mégis elvéti a támadást az első mozdulatra akkor nem üldözi áldozatát. Szájából, kissé hátra, befelé hajló fogai közül nincs menekvés. Nagyobb példányai esetlegesen, ritkán fürdőzőket is megharaphatnak, sekélyebb vizekben.

Testhossz és tömeg
Gyors növekedéső hal, egyéves korában eléri a 100 grammos súlyt és kedvező körülmények között 2 nyaras korában az 1 kg-ot. A felmelegedett vizekben nyáron bőséges táplálékhoz jut, az apróhalakat szívesen fogyasztja kedvére. növekedése ilyenkor gyors, 5 nyaras korára elérheti az 5 - 8 kg méretet is.

Szaporodás
Ívása február-március körülre esik. Ragadós ikráit a part menti növényzetre rakja, ezekből akár 200 000 darabot is képesek produkálni. Az embrionális fejlődés 12-14 napig tart, a kikelt 6-7 mm hosszúságú lárvák már 2-3 nap múlva planktonikus szervezetekkel táplálkoznak. A 2-3 hetes, 20-35 mm testhosszúságú ivadékok ragadozó életmódra térnek át és lárvákat fogyasztanak. Ivarérettségét 2-3 éves korban éri el.

Horgászati szabályozás
Fogási tilalmi idő az ívás ideje, február 15. - március 31.
Kifogható legkisebb mérete 40 cm.

Hazánkban még megengedett az élőhalas horgászat ami Németországban már tilos.

Táplálkozás
A nála kisebb halakat úgy forgatja, hogy az fejjel lefelé csússzon a szájába. A víz tükre alatt leselkedik áldozataira akik akár a fajtestvérei is lehetnek. Megeszi az apró víziszárnyast, a békát, a pockot de a fő tápláléka az apróhal. Étvágya ősszel a legnagyobb és falánksága csak ívás idején mérséklődik meg nyáron egy hónapig szünetel a fogváltás idején. Egyes számítások szerint egy 8 éves csuka összesen 1400 darab halat eszik meg az életében. A nőstény példányok jóval nagyobbra nőnek (35 kg - 150 cm-ig) mint a hímek (10 kg - 100 cm-ig).

Csukahorgászat
A csuka nappali ragadozó. A hidegebb napokon a csukakapások a nap déli óráira tehető. A nyári hónapokban viszont egészen más a helyzet, itt ugyanis a kifogott csukák zömmel a hajnali, reggeli és a késő délutáni órákban kerülnek horogra. De nem lehet pontos időpontot meghatározni, mivel nem lehet tudni, hogy épp a közelben lapuló csuka mikor éhezik meg.

Horgászatánál drótelőkét kell alkalmazni, mert a fogai átmetszik a műanyagzsinórt, a zsákmányejtés esetén a horog szájfeszítő segítségével távolítható el, mert a harapása veszélyes. Nyáron kedveli az álló, illetve lassan folydogáló holtágakat és csak a kora reggeli vagy késő esti órákban táplálkozik.

Folyóvizeken kedveli a növénnyel sűrűn benőtt partmenti részeket, ahol nincs ott szívesen beáll a meder egyenetlenségeibe, vagy közvetlenül part mellé.

Borús esős időben egész nap kapásra bírható és kedvezően hat egy kis szél is. Erős szélben és a esőben a csuka visszahúzódik relytekhelyére. Napsütéses időben, főleg nyáron csak a kora reggeli és a késő esti órákban táplálkozik. Áradás előtt fokozódik az étvágya és az ár levonulása után visszahúzódik mélyebbre. lyenkor csak pergetve érdemes rá horgászni. Fárasztása rendkivüli élmény pergetés közben. Az áradás közben a partszélen tartózkodik kishalakra vadászva.

A zsákmányhalat a farkánál kapja el, majd megforgatja a szájában, és fej felől nyeli el. Gyomornedve olyan erős, hogy a lenyelt acélhorgot is képes megemészteni. Télen is táplálkozik és sikeresen horgászható a lékből is. Ha jégen horgászunk nem is érdemes délelőtt 10 óránál korábban kimenni.

Mindig olyan területre vessük be horgainkat, ahol csukarablást látunk és bátran dobjunk a vízinövényzet közvetlen közelébe mert ott van a legnagyobb esély a kapásra. Nagyot ránt a boton kapásnál úszón. A csalihalat mindig a derekán kapja el az úszót lerántja majd lassú oldal irányba indul. Ezek nagyon izgalmas percek de pár másodpercet várjun a bevágás előtt ne hamarkodjunk! Akasztás után semmiféleképpen sem szabad erőltetni csak ha akadó velé veszi az irányt ne húzzuk fel a felszínre mert annak végzetes következményei lehetnek mert a csuka leakadhat. A szájába nem szabad belenyúlni!

Ha megakasztottál egy csukát (élővizen) és az a fárasztás közben leakad ne aggódj, mert ha ugyan oda vissza dobsz megint ráfog verni a csalidra, ha élőhal, ha műcsali. Ez is azt bizonyítja, hogy a csukáknak vadászterületei vannak, amit őriznek! Tehát ha egy helyen kifogsz egy példányt ne nagyon számíts a következőre, mert az a terület ahol a csukádat fogtad az az ő vadászterülete volt. Kell egy kis idő mire visszaáll ugyan arra a helyre egy másik példány. Élő, vadvizen keress új helyet lehetőleg érintetlen területet. Telepített vizeken (állatkertekben) tök mindegy, hogy hova dobsz!

Magyarországon a csuka horgászható a Szávában, Murában, Balatonban, Dunában, Fertőben, Vágban, Kőrösben, Ipolyban, Szamosban, Marosban, Krasznában, Bodrogban, Berettyóban, Bódvában, Latorcában, Oltban, Sajóban, Szernyében, Zagyvában, továbbá a velencei, a kopácsi, a hódosi és a szarvasi tavakban.

Csuka horgászmódszerek:
Úszózás, pergetés, legyezés, könnyített fenekezés, lékhorgászat.
A műlegyes csukázásról holtágakon itt olvashatsz bővebben.

Rekordok
A legnagyobb csuka amit dokumentáltan kifogtak 150 centiméter hosszú volt, 35 kg és 30 éves. John Garwin fogása egy ír tóban 25 kg volt aminek a gyomrában találtak egy 5 kg-os sebes pisztrángot. Oroszországban és a régi szovjet tagállamok területén minden évben 20-25 kilós példányokat emelnek ki és néhány ekkora nagyságú csuka Svédországban is horogra akad néha. Magyarországon a rekord 20,47 kg és fogása 1994-ben történt.

A leirások szerint legnagyobb csukát a német Rhenbayernben fogták 1497-ben és 250 kilós volt. Itt olvashatsz bővebben a történelem legnagyobb csukafogásáról.

Magyar nevek
bugyli, közcsuka, csukesz, mátyáscsuka (Mátyás napján fogott példány), czuka, cziuka, bugylihal (csuka növendék), tigris csíkos útonálló, krokodilképő tigris

100 gram ehető csukahús tartalmaz:
Protein: 18,4 gramm,
Zsíradék: 0,7 gramm,
Energia: 81 kcal.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása