Bodorka

Leírás
A test oldalról lapított, magassága élőhelytől függően változó. Állóvizekben magasabb, szélesebb hátú, folyóvizekben nyúlánkabb. A faroknyél rövid és alacsony és a pikkelyek viszonylag nagyok. A száj csúcsba nyíló. A hasúszók kezdete pontosan a hátúszó alapjának eleje alatt van. A mell- és hasúszó aránylag kicsi, a farokalatti úszó jól fejlett. A hátúszó és a farokalatti úszó szegélye enyhén homorú. A külső megjelenésben igen hasonló vörösszárnyú keszegtől eltérően a hasúszó és a végbélnyílás között a pikkelyek nem alkotnak élt. A fej és a hátoldal sötét olajzöld vagy ezüstösen barna, oldala ezüstös csillogású, a has fehér. A hát-, mell-, és farokúszó szürkésbarna, a has- és a farokalatti úszó élénk narancsvörös színű. Az írisz a fiatal példányok esetében sárgás, a kifejlett egyedeknél narancsvörös.

Egyike a legízletesebb keszegféléknek, főleg a késő őszi példányok húsa zamatos amikor zsírtartalma magasabb.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok hazánkban 1/4 kg-os tömeget, 25 cm-es testhosszt érnek el. Az 1 kg körüli példányok már nagyon ritkának számítanak. A külföldön fogott legnagyobb példányok 50 cm-esek és maximális súlyuk a 2 kg-ot nem haladja meg.

Szaporodás
Ivarérettségét 3-4 éves korban éri el. Ívóhelyül az áradások során elöntött füves réteket, vagy a víz mélységétől függetlenül a dús szubmerz vízinövényzetet választja. Az 1,2-1,5 mm átmérőjű sárgás színű ikrából 20-200 ezer darabot raknak le a 12-14 ^oC-os vízbe. Gyakran előfordul, hogy ivartemékét a fogassüllő már fejlődésben lévő ikráira rakja, jelentősen rontva a gazdaságilag fontosabb halfaj természetes utánpótlásának sikerességét. Az ívás 10 ^oC körüli vízhőmérséklet mellett az ikra fejlődése 17-18, 12-14 ^oC-on pedig 10-12 napig tart. A kikelő lárvák 5-7 mm hosszúak, mintegy két hónap elteltével testhosszuk már 26-31 mm, testtömeg pedig 149-274 mg. A hímek aránya az idősebb korosztályokban fokozatosan csökkent, a 13 éves halaknál hányaduk már csak 25 %-nyi.

Horgászati szabályozás
Fogása nem esik korlátozás alá.

Táplálkozás
Tápláléka igen változatos összetételű. A növényi táplálék kisebb jelentőségű a bodorkánál, mint a vörösszárnyú keszegnél. Puhatestűek fogyasztását elsőként a 10 cm-nél nagyobb példányok esetében lehet kimutatni, az idősebb egyedek alkalomszerűen kisebb halat is elfogyasztanak. Étlapján a rovarlárvák, apró rákfélék, növényi hajtások, hínárfélék, zöldmoszatok szerepelnek. Az ikrások gyorsabban nőnek és tovább élnek, mint a tejesek. Általában azonos korú egyedekből álló csapatokban kutatnak táplálék után.

Bodorka horgászat
Magas hőmérsékleti toleranciájának, viszonylag alacsony oxigénszint tűrőképességének következtében nagyon különböző élőhelyeken megtalálható. Előfordul patakokban, folyókban vagy tisztavizű tavakban, holtágakban, csatornákban, gyomhalként tógazdaságokban, de megél a Balti-tengerben, a Fekete-tengerben és az Aral-tóba ömlő folyók brackvizében is.

Bodorkára kora tavasztól egészen késő őszig lehet horgászni, de télen is rendszeresen táplálkozik és jég alól, lékből is jól fogható. Horgászatához leggyakrabban spiccbotos úszós felszerelést használnak de szóba jöhet akár rakós, bolognai, match, picker, feeder bot is. A spiccbotra vékony (10-12-es) damilt használjunk, 1-2 grammos úszóval és 14-20-as horoggal. Etetőanyagnak használjunk kendermagot (pirított, főtt) etetőbe keverve és ezt gombócokba gyúrva juttasuk a vízbe. A csalit nem kell csokorban kínálni, használjunk egy szem csontit, pinkit, aprógilisztát, szúnyoglárvát.

A bodorka gyakran akad a horogra dévérezés közben vagy vörösszárnyú keszegekkel vegyesen. A vörösszárnyú keszeggel ellentétben a bodorka szereti az árnyékot. A másodnyarasnál idősebb bodorkák a mély nádasokat, nyílt vizet kedvelik vagy a hínárasok meder felőli részét.

A bodorka egyike a legjobb csalihalaknak csukára, süllőre vagy harcsára, mivel szívós és a horgon hosszú ideig életben marad. A kisebb bodorkát csaliként eredményesen lehet felhasználni a késő őszi csukázáshoz amikor már kevés kisebb hal táplálkozik. Csalihalként akváriumban is hosszabb ideig tartható.

Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban közkedvelt édesvízi horgászhalnak számít, sokkal nagyobb a sporthorgászat szerepe mint hazánkban.

Rekordok
A legnagyobb hazai bodorka 1,9 kg-os súlyú volt.

Magyar nevek
bodorkeszeg, bodri, büke, göndér, pirosszárnyú koncér, tamáskeszeg

Balin

Leírás
Békés fajtájának meghazudtolója, mert hiába tartozik a pontyfélék családjába mégis ragadozó. Izmos és nagy testén vörhenyes uszonyok vannak amik az ívási idő alatt kivörösödnek. A háta sötétzöld néha arany vagy ezüst szinárnyalatokkal. Az testének oldalai ezüstfehér színben csillognak és a hasa fehér. Szemei kicsik de látása igen jó és szája fogatlan, felfelé nyíló. Kisebb méretű pikketyeit a sötét szélük jellemzi. A balin rendkívül érzékeny a szennyeződésekre és a természeti változásokra. Szinte egész Európában megtalálható Dánián és Anglián kívül ahol a balin teljesen kipusztult. Kelet Ázsiában is honos és Iránban is sikeresen honosították. Előfordul a félig sós vizekben is.

Testhossz és tömeg
A fejlett példányok 50-70 cm-esek és 2-6 kg-osak.

Szaporodás
Ívási ideje március-április között zajlik leginkább az erősebben áramló vizekben. A hím 4, a nőstény 5 évesen válik ivaréretté. Az ívás ideje alatt csapatokba tömörül és járja a "balintáncot". Nagy csapatokban vándorolnak az ívási helyükre.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalmi ideje: március 1 - április 30
Legkisebb kifogható méret: 40 cm amit 4-5 évesen ér el.

Táplálkozás
A kisebb balinok planktonnal, később kisebb rákfélékkel táplálkoznak. Amikor elérik a 20-30 cm-es hosszúságot megmutatják a ragadozó mivoltukat és elkezdenek a küszrajokban vadászni. Elfogyasztja szívesen a békát és a vízimadár fiókákat is, Németországban "egérharapónak" is hivják. Nagy erővel ront neki a kisebb halrajoknak de ennek ellenére nagyon óvatos hal és a villantót sokszor messze elkerüli. Szívesen fogyasztják a vízi rovarokat is, ezt a tiszavirágzáskor lehet megfigyelni amikor csapatokban vadásszák a víz felett repülő kérészeket. Táplálkozás alatt a küsz rajokat követve vándorol.

A balin horgászata
A sporthorgászok nagyra becsülik. Erőteljes rávágásai kitűnő élmény nyújtanak. Ahol több balin vadászik, ott valósággal forr a víz. A balin minden nagyobb vizünkben (Duna, Tisza, Körösök, Balaton, Velencei-tó, Tisza-tó) előfordul de leginkább az örvénylő, rohanó vizeket, a tavakban a növényzetmentes nyílt vizet kedveli. Hátúszójával jellegzetes alakú barázdákat szánt a vízen. Tanulékonysága miatt a horgászata népszerű horgászvizekben nehéz. Horogra főleg az 1-2 kg-os példányok akadnak. Horgászható a pisztrángozáshoz is használt műlegyezéssel, villantóval, vízigolyóval úsztatott csalihallal vagy szivarólommal felszerelt műlegyes megoldással de rákap a csalihalas úszós és fenekezős készségre is. Télen a vermelő halak közül is táplálkozik és eredményesen fogható a lékhorgászattal is.

Rekordok
A legnagyobb kifogott magyar példány 15 kg-os volt a 40-es években az Apostagi-sziget déli csúcsa alatt. A hivatalos magyar rekord 10,54 kg (Lázbérci-tározó, 1991). Oroszországban állítólag 20 kg-on felüli példányok is horogra akadtak.

Magyar nevek
Bálind, bálint, balling, baing, baksa, bolyín, boín, buczó, búczókeczeg, csabak, fenekeszeg, jászkeszeg, kapókeszeg, nagypénteki hal, nagy-szélhal, nyilkeszeg, őn, őnhal, őnkeszeg, őny, őnyhal, pőlind, ragadozó küsz, ragadozó őn, szellőkeszeg, torzsáskeszeg, vadászkeszeg, vezérhal, vízenjárókeszeg.

Receptek
A balin húsa szálkás, de nagyon ízletes. Konyhai előkészítése: pikkelyeit kapargatással lehet eltávolítani, majd a hasát a végbél nyílástól a kopoltyúig kell felvágni. Belső részeit eltávolítása után a kopoltyúit és szemeit kivesszük. A kisebb példányokat elég egészben az oldalain sűrűn beirdalni. A nagyobb halakat filézve érdemes felhasználni, ebben az esetben a fejét le kell vágni és a gerincről lefejteni a húsát.

Kolbásszal tűzdelt fokhagymás balinsült
Balinszeletek tejfölben sütve

Bagolykeszeg

Leírás
Szájára boruló tompa orra alapján lehet felismerni és megkülönböztetni a lapos keszegtől. Szeme nagyobb mint a többi keszegfajtáé de a feje apró a testéhez képest. Teste oldalról lapított, háta sötétszürke és oldalai ezüstösen csillognak. A hasa fehér és úszói sárgásszürkék. Hát, farok és alsó úszója feketén szegett. Húsa szálkás ezért nemigen fogyasztják. Az Abramis nemhez tartozik a dévérkeszeggel (Abramis brama), a lapos keszeggel (Abramis ballerus) illetve a karika keszeggel (Abramis bjoerkna) együtt. Sok európai nyelvben (angol, német, dán, svéd, francia, portugál, spanyol) "dunakeszegnek" vagy "dunadévérnek" nevezik.

Testhossz és tömeg
A kifejlett példányok mérete 30-35 cm, 0,60-0,80 kg

Szaporodás
Négyéves korában válik ivaréretté. Ívási ideje Magyarországon májusban van, ilyenkor nagy csapatokba verődik.

Horgászati szabályozás
Horgászati szabályozás alá hazánkban nem esik.

Táplálkozás
Táplálékát elsősorban a vízfenékről gyűjtögeti amik szúnyoglárvák, rovarlárvák, apró kagylók lehetnek.

Horgászat
Akárcsak a többi keszegfaj a bagolykeszeg is megtalálható minden nagyobb folyó vagy állóvizünkben, Európában a Fekete tengerbe ömlő folyókban mindenhol előfordul. Csapatosan él és szereti a gyors folyású kavicsos partszakaszok fenekét. Finom úszós és fenekező készséggel, csaliként gilisztával vagy csontival fogható. Általában dévérezés közben kerül a horogra.

Magyar nevek
Bagókeszeg, bagoly, baglya, száp, szápókeszeg.

Angolna

Leírás
Kígyóformájú hal ami megtalálható édes, félig sós és sós vizekben is a vízfenékhez közel. Nyálkás apró pikkelyekkel borítottt teste bronzbarna színű felnőtt korában, páratlan úszói egybeolvadtak és a hasúszói hiányoznak. Rossz látással és jól kifejlett szaglással rendelkezik. A szaglóérzékenység tekintetében világcsúcstartó angolna bizonyos illatokat (például a rózsaolaj illatát) 3,2 trillió-szoros hígításban is érzékelni képes. Ez a szagérzékenység körülbelül olyan erős, mintha mi, emberek harminc kilométer távolságból megéreznénk egy nyíló rózsa illatát szélcsendben! Az angolna gyakran hagyja ott a csalit azért, mert megérzi rajta kezünk szappan, kézápoló krém, olaj, benzin vagy akár nikotin szagát.

Hazai halaink közül testfelépítése egyikkel sem téveszthető össze. Nálunk az 1960-as évektől telepítették. Az angolnát jó húsminősége jelentős exportcikké is tette. Mára azonban úgy tűnik, a telepítésekkor nem vették kellőképp figyelembe a faj ökológiai igényeit, ezért sok őshonos halfajunk jelentős táplálékkonkurensévé vált, másrészt az oxigénhiányra és parazitás fertőzésekre való érzékenysége miatt nagy részük ki is pusztult (pl. Balaton 1991-92).

Óránként 50 km-ert úszik átlagosan, vizes fűben 5 km-ert tud megtenni egy nap alatt.

Testhossz és tömeg
Átlagos mérete 60-70 cm és 1,2 kg. A nőstény példányok 2 méteresre is megnőhetnek és elérhetik a 80-90 évet is.

Szaporodás
Természetes környezetében élő angolnának tengerben zajlik az ívása, de életének nagy részét édesvízben tölti. Az ivás ideje késő télen és tavasszal zajlik. Négy színváltozáson megy keresztül a fejlődése során: átlátszó ("üvegangolna", 60-75 mm, 2-3 év), sárga ("sárga angolna" 8-90 cm), szürkés zöld ("zöld angolna") és bronzbarna ("ezüstangolna", élettértől függően hosszúfejű, mindenevő vagy szélesfejű ragadozó alakokká különülnek el és bőrük megvastagszik, 7-12 év).

Az ikrázás körülményeiről keveset tudunk, de valószínűleg néhány száz méteres mélységben történik. A faj érdekes vándorlási és szaporodási szokásainak oka feltehetőleg a földtörténeti kontinensvándorlásokkal hozható összefüggésbe. Az elképzelések szerint az ősi ívóhely az afrikai és dél-amerikai kontinens között helyezkedhetett el, ami fokozatosan vándorolt mai helye felé, ezt pedig a halak is követték. Másrészről az is feltehető, hogy az állatok az európai partoktól képtelenek megtenni ezt a hosszú utat ívóhelyükhöz, ezért a szaporulatot minden évben az amerikai kontinensről visszatérő állatok adják.

A természetes környezetében élő angolna a katadrom vándorlás közismert tankönyvi példája. A kizárólagos Sargasso-tengeri ikrázás és az azt követő kikelés után az angolna lárvái hosszú utat tesznek meg részben a Golf-áramlat segítségével Európa felé, részben az amerikai kontinenshez. 6 hónapos útjuk alatt nem vesznek fel több táplálékot, hanem a szervezetükben raktározott zsír szolgál tápanyagforrásul.

Horgászati szabályozás
Horgászati tilalom alá hazánkban nem esik.

Táplálkozás
Lárvák, kisebb halak, csigák, kagylók, kukacok, rovarok, ikra, béka, rákfélék, iszapból kitúrt rovarálcák, néha vízi madár fiókák.

Horgászat
Az angolna Magyarországon koránt sem lett olyan népszerű sporthorgász hal mint más európai országokban. Horgászható fenéken de például a Velencei-tavon népes tábora van az angolnára pergetőknek.

Rekordok
Hazai rekord 4,75 kg (Csepeli kavicsbánya tó, 1997), a legnagyobb balatoni példány 4,15 kg (1986). A valaha ismert legnagyobb példány Svédországban fogták ki és 7,65 kg volt.

Magyar nevek
ángolna, ángvilla, síkos ángolna

100 gram ehető angolnahús tartalmaz:
Víz: 52-71 gramm,
Protein: 14,0-17,3 gramm,
Zsíradék: 0,8 - 1, 3 gramm,
Energia: 1468 kJ, 168-351 kcal,
Omega-3: 0,4 mg.

Receptek
Az angolna húsa szálkamentes, kitűnő ízű. Sok országban számít fontos étkezési halnak és évszázados hagyományokra visszatekintő hagyományai vannak az angolna tenyésztésének. Általában füstölik (Németország, Dánia, Svédország, Hollandia). Angliában főzik és sütik egyaránt és levesekhez is használják. Magyarországon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Köröm községben folyik tenyésztés dán technológia alapján. Fagyasztva ne tároljuk mert vizes lesz a húsa!

Angolna nyárson sütve
Angolna sörben sütve

Amur

Leírás
Nevét az Amur folyóról kapta, Oroszország és Kína határfolyójáról, melynek középső és alsó szakaszán elterjedt. Gazdasági szempontból nagy jelentőségű halunk. A ponty mögött a távol-keleti származású busákkal együtt a halastavi termelés második vonalába tartozik. Jól fejlődik a dús növényzetű holtágakban, de szívesen telepítik horgászvizekbe is, mert kedvelt sporthal. Kis zsírtartalmú húsából kitűnő halételek készíthetők.

Megnyúlt testű, hengeres, oldalról enyhén lapított torpedó formájú, rendkívül izmos hal. Feje a testéhez képest kicsi. A száj félig alsó állású, a szájnyílás hátsó része enyhén lefelé lejt. Az ajkak jellegzetesen vastagok és kemények. A nagy szemek a megszokottnál alacsonyabban vannak. A széles homlokon az orrnyílások és a száj között sekély bemélyedés található. A robosztus test viszonylag kicsi úszókat visel. Pikkelyei nagyok, vastagok és kemények, kaudális peremüket sötét szegély övezi, ettől testén félholdakból álló mintázat látható. Háta zöldesbarna, oldala aranysárga, hasa piszkossárga színű. A mellúszók vörhenyesek, a többi úszó sötétszürke.

Testhossz és tömeg
60 évig is elél, elérheti az 1,5 méter hosszúságot és az 50 kg súlyt is. Évenként 2-3 kg a testsúly növekedése és ez idő alatt elfogyaszt 4-500 kg táplálékot.

Szaporodás
Hazánkban az 1963-tól Kínából és a volt Szovjetunióból importált halat, más európai országok gyakorlatához hasonlóan, mesterséges úton szaporítják. Hazai vizekben - így a tavakban is szaporodik. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy a gyulai Hősök tavába és a Hunyadi tóba 2003-ban kerültek betelepítésre a tavak teljes felületét borító hínár megfékezésére. A telepített amúrok 30-40 cm -esek voltak. A tavakban 2008-ban több, 3-6 kg-os amúrt fogtak, de sok szakítás is volt (ez utóbbi több, mint a fogott menyiség).

A tejesek tavasszal, az ívást megelőzően mellúszói a test felőli oldalon érdes tapintásúvá válnak. Eredeti élőhelyén (kínai nagy folyók, Jangce, Sárga-folyó, Hszicsiang és az Amur középső és alsó folyása) tipikus folyóvízi halnak számít, életének minden szakaszát a főmederben tölti. Ivarérettségét Kínában 4 év alatt éri el, egyéb területen - ahol meghonosították - a földrajzi szélességtől függően 14 hónap (Maláj-félsziget) és 6-10 év (Magyarország, Lengyelország) fejlődési idő szükséges, hogy először ívjanak. A tejesek általában korábban érik el ivarérettségüket. Őshazájában csoportosan ívik a folyók sodorvonalában, kavicsos fenék fölött, 21-22 C hőmérsékletű vízben, áradások alkalmával a felsőbb szakaszokon.

Május-júniusban folyók, homokos, sóderes talajára rakja le ikráit. Az ikra 1,5-1,8 mm átmérőjű, amely a megtermékenyítés után 3,5-4,5 mm-re duzzad. Az embrionális fejlődés az adott hőmérsékleten igen gyors, mindössze 30-36 óráig tart. A kikelt lárvák 5 mm hosszúak, az exogén táplálkozásra a kelést követő 4-5. napon térnek át.

Horgászati szabályozás
Legkisebb kifogható méret: 40 cm

Táplálkozás
Az első formált táplálékát apró zooplankton szervezetek adják, később lárvák. Fokozatosan tér át enzimrendszerének és tápcsatornájának teljes kifejlődése után a növények fogyasztására. Meghatározóvá a növényi táplálék 5-6 cm-es testhossz elérésekor válik. 2-3 éves korban a nád, sás fiatalabb hajtásait, a víz feletti növények aláhajló részeit is megeszi. Bizonyos táplálékszelektivitás megfigyelhető az amur esetében. Az élőhelyén található növényféleségek közül először a számára kedves tápláléknövényt kezdi fogyasztani, aminek következtében a mederfenntartási célokból telepített amurok tevékenysége kezdetben nem látványos eredményű. Intenzív növényfogyasztása miatt természetes vizekbe való kihelyezése ma már nem igazolható. Számos természetvédelmi probléma vetődött föl, többek között az, hogy a partvédő növénysávokban, vagy a vízterületen honos halfajok természetes ívóhelyében és ivadékbölcsőjében jelentős károkat okoz.

Amur horgászat
Legeredményesebben a június-október időszakban horgászható. A hagyományos pontycsalik többségével fogható, általában pontyozás közben akad horogra. Csaliként használható főtt kukorica, különféle gyurmák, bojli, giliszta, tigrismogyoró, zöldborsó, csillagfürt, nádlevél. Erőteljesen védekezik, ezért nagy teherbírású készség használata indokolt. Horgászhatjuk úszós felszereléssel (osztott súlyú szerelék) 50 cm-es vízmélységtől vagy fenekező készséggel (csúszóólmos módszer) is. Fenekezésnél a horogelőkére fűzzünk fel egy hungarocell, technopufi vagy parafadugó darabot ami a fenék feletti lebegteti a csalit. Használjunk rövid 12-15 cm-es előkét ami már majdnem hozzáér az amur szájához. Horgászbotot hosszú, parabolaakciójút válasszunk (3,5 m) a dobósúlya 80-150 g legyen, mivel a fárasztáskor hosszú hirtelen kirohanásokkal védekeznek. Orsónak legalább 50-es zsinórkapacitásút érdemes használni, hogy 0,50 mm átmérőjű zsinórból férjen fel rá legalább 100 m. Zsinórt nyílt, tiszta, akadálymentes terepen 30-ast, akadós vízinövényzettel sűrűn benőtt helyeken 40-es használjunk. Horgászatára válasszunk vastag és bő öblűt, hogy a halat biztosan tartsa. A 2-es mérettől egészen a 3/0-ás méret a megfelelő.

Van még egy módszer amit néhányan eredményesen használnak: a felúsztatott fenekező szerelék amikor a csali a vízfelszínen és az ólom a vízfenéken van. Ez a módszer nem túl mély tavakon lehet sikeres amikor az amurok a felszín közelében tartózkodva csipegetik a vízfelszínen úszó növényeket. A szerelékhez szükséges egy 40-80 grammos ólom és egy parafadugó, ami a vízfelszínen tartja a horgot amire nádlevelet, vagy egyéb vízinövényt tűzünk.

Szinte a nap bármely szakában horgászható az amur. Nyári hőségben a víz minden rétegében előfordulhat és éjjel kihúzódik gyakran a part közelébe. A legtöbb példányt a nyári hónapokban és nappal ejtik el. 4-6 napig a horgászat kezdete előtt érdemes 5-10 liternyi főtt kukoricával és néhány tucat bojlival beszórni a kiválasztott horgászhelyet. A bojlik optimális nagysága 18-22 mm. A nyári viharok alatti és a közvetlen utáni horgászat igen eredményes lehet. Egy másik eredményes etetési módszer ha 5 kg szárazkukoricát alaposan átmosunk majd egy vödörben felöntjük vízzel és így hagyjuk állni 2 hetet. Utána beleteszünk 2 kg fűmagot, hagyjuk összeérni. Az alap etetést viszonylag nagy területen érdemes alkalmazni (15-20 m²) és horgászás közben már csak a horog köré kell etetni.

Éjszakai horgászatnál a kicsit sárgább tónusú megvilágítás mellet horgásszunk. Túl nagy fénynél hal a felszínre húzáskor szinte megvadul és vannak olyan horgászok akik szerint a sárga fény vonzza az amurokat.

Magyarországi előfordulása: Öreg-Duna, Mosoni-Duna, Duna, Rába, Marcal, Rábca, Által-ér, Zala, Sió, Sárvíz, Kapos, Dráva, Mura, Tisza, Öreg-Túr, Szamos, Bodrog, Keleti-főcsatorna, Nyugati-főcsatorna, Sajó, Zagyva, Hármas-Körös, Kettős-Körös, Hortobágy-Berettyó, Sebes-Körös, Berettyó, Fekete-Körös, Fehér-Körös, Maros, Balaton, Kis-Balaton, Fertő, Velencei-tó, Tisza-tó.

Rekordok
A hazai amur horgászrekord 40,50 kg (1993).

Magyar nevek
amuri kele, fehér amur, fű hal, fűponty, zöldponty

Állas küsz

Leírás
A Duna vízgyűjtőinek őshonos hala. Az utolsó dunai példányt Romániában a 60-as években fogták, így Magyarországon kipusztultnak tekinthető.

Teste nagyon megnyúlt, áramvonalas, oldalról erősen lapított, de a faroknyél majdnem hengeres. A fej aránylag kicsi, a homlok lapos, a száj felső állású, az alsó állkapocs túlnyúlik a felsőn, innen a neve. Szeme aránylag nagy. A hátúszó hosszú és alacsony, a farokúszó hosszú és mélyen kivágott. Apró pikkelyei erősen ülnek. Az oldalvonal teljes, a has felé erősen ívelt. A hátoldala barnászöld vagy acélkékbe húzó kékeszöld, oldala és hasa ezüstös csillogású, a has fehér. A hát- és a farokúszó sötétszürke, a többi úszó piszkossárga. Az írisz ezüstös, felső részén feketén pontozott. Tengerekben, brackvizekben és édesvizekben is előfordul, de a tengeri állomány is az édesvizekben ívik, azaz vándorló.

Testhossz és tömeg
3 éves korára eléri a 15-18 cm-es testhosszt. Bajorországi tavi populációk elérik a 35 cm-es testhosszt is.

Szaporodás
3-4 éves korára válik ivaréretté. Tavasszal, az ívási időszakot megelőzően az ivarérett tejesek fején és testének elülső részén fehér nászkiütés jelenik meg. Csapatosan vonulnak májusban-júniusban megszokott ívóhelyükre, a folyók parti sávjába, a legfeljebb 20-30 cm mély kavicsos aljzatú részekre. Az ívás két részletben történik, 18-19 napos időközzel. A kikelő lárvák az ívóhely kavicsai között maradnak a szikanyag teljes felszívódásáig. Erre az időre úszóik is kifejlődnek, áttérhetnek az exogén táplálkozásra.

Horgászati szabályozás
Magyarországon védett!

Táplálkozás
Kezdetben kerekes- férgeket, majd egyre nagyobb testű plaktonrákokat fogyasztanak. Az állas küsz kifejlett egyedei planktonevők, táplálékukban azonban kisebb-nagyobb arányban kimutathatók a bentikus szervezetek is (pl. árvaszúnyoglárvák).

Hazai halaink