Sima tok
Leírás
Az etimológia szerint a latin elnevezésből a fajnév csupasz hasút jelent, ugyanis a test érdes tapintású oldalához képest a has egészen sima. A test nyúlánk, az orr viszonylag rövid. A száj nem nagy, kerekded, szélessége a fej szélességének 60-65 %-a. Az alsó ajak nem megszakított. A homlokvonala meredeken emelkedik az első hátvértig, amely a legnagyobb és tompa háromszög alakú. A test itt a legmagasabb. A bajuszszálak hengeresek, rojtozottak, hátrasimítva csaknem elérik a felső ajkat. A csontvértek között nem találhatók kicsiny csontlemezek. A hát szürkészöld, vörhenyesbarna, az oldaluk világosabb. A hasoldal sárgásfehér, az úszók zöldes színűek. Az ikrások általában szignifikánsan nagyobbak, mint a hímek. Vonulási idejük alapján 4 formáját különböztetik meg, az ívásra tavasszal, nyáron és ősszel a folyókba vándorló, valamint a Duna és az Ural vízrendszerében teljesen édesvízi életmódra áttért nem vándorló populációkat.
Élőhelye a Duna medencéje, Mohács felett már nagyon ritka. Áramláskedvelő faj, nagyobb és tisztább vizű folyókban él, de sajnos ritka. A tengeri egyedek feljárnak ívni a Kaszpi tengerbe ömlő folyókba.
A múlt század végén még a Kárpát-medence több folyójának lakója volt, Herman (1887) szerint a Dunán kívül előfordult a Drávában, a Tiszában, a Vágban, a Körösben, a Marosban és a Zagyvában, az utóbbi évtizedekben csak a Tiszából és egy horgászfogás alapján a Drávából (1990) ismeretes.
Testhossz és tömeg
Súlya általában 8-10 kg, életkora nem ritkán eléri, vagy meghaladja a 30 évet. Az irodalmi adatok alapján a maximális életkora közel negyven év lehet, amikor kb. 2 m-es és 40-50 kg-os. Hazánkban a legnagyobb példányt 1940-ben Ercsinél fogták, a hossza 170 cm, tömege 32 kg volt. Növekedési üteme hasonló a vágótokéhoz, az első éves halak kb. 23-29 cm hosszúak és 40-60 g tömegűek.
Szaporodás
A sima tok eredetileg tengeri hal, de ívni az édesvizekbe járnak. A Magyarországon található egyedek a romániai vaskapu erőmű megépülése után nem tudtak visszatérni a tengerbe, valószínűleg alkalmazkodtak a megváltozott körülményekhez és már nem vándorolnak, így egész életüket édesvízben töltik.
Ivarérettségüket az ikrás egyedek 12-14, a tejesek jóval korábban 6-9 éves korukban érik el. A nőstények csak minden második, harmadik évben ívnak. Az ovulált ikrák 1,6-3 mm átmérőjűek és 11-13 mg tömegűek. A dunai populáció 10-15 °C mellett március-május időszakban ívik, a folyó kavicsos, homokos mederrészein. Az ikrákból kb. 5 nap után kelnek ki a lárvák. A fiatalok a tenger felé vezető útjukat mintegy 1 év alatt teszik meg, ahol még hosszabb idő a torkolat brackvizében töltenek el. Súlya általában 8-10 kg, ritkán 40 kg felett. Hosszú életű faj, életkora nem ritkán eléri, vagy meghaladja a 30 évet.
Horgászati szabályozás
Magyarországon védett!
Táplálkozás
A faj táplálékát a Dunában legnagyobb részt kérész- és egyéb rovarlárvák, valamint rákok és puhatestűek alkotják, de megdézsmálja a többi tokféle ikráját is. A Kaszpi-tenger kifejlett egyedeinek elsődleges tápláléka a fenéken élő gébfélék.
Magyar nevek
színtok, szín-tok
