aranyhorgász

Szilvaorrú keszeg Leírás Nevét a kékes, gömbölyded orráról kapta. Feje közepesen nagy, homloka széles és enyhén domború. Szája alsó állása is jelzi, hogy táplálékát a vízfenékről gyűjti. A test megnyúlt, oldalról lapított, mérsékelten magas. A szilvaorrú hátúszója…

SüllőLeírásEgyik legnemesebb hazai ragadozó halunk a süllő és egyben a sügérfélék legnagyobb képviselője vizeinkben. Feje hosszúkás, háta szürkészöld, oldala ezüstös színű. Szája csúcsbanyíló. A hátán kb. 10-12 sötét sáv látható, hátúszói és farokúszója is…

Csapó sügérLeírásElőfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint a gyors folyású patakok kivételével szinte mindenütt elöfordul. A színe évszakok szerint is változik. Az alapszín zöldessárgától majdnem a feketéig terjed 5-9…

Sima tokLeírásAz etimológia szerint a latin elnevezésből a fajnév csupasz hasút jelent, ugyanis a test érdes tapintású oldalához képest a has egészen sima. A test nyúlánk, az orr viszonylag rövid. A száj nem nagy, kerekded, szélessége a fej szélességének 60-65 %-a. Az alsó…

Sőregtok Leírás A folyamszabályozások előtt a Dunában Pozsonyig, a Tiszában Tokajig fordult elő. Utolsó hazai példányát 1965-ben Mohácsnál fogták a romániai vaskapu erőmű megépítése előtt. A magyar vizekből végleg kipusztult halfajnak tekinthető. Élőhelye az Adriai-,…

Sebes pisztrángLeírásA lazachoz hasonló és ugyanabba a családba tartozó hal. Eredetileg a tengerből származó és vándorló életmódot folytató Salmo trutta trutta édesvízi életmódra áttért rokona. Rokona a tavakban jóval nagyobbra növő tavi pisztráng (Salmo trutta m.…

PontyLeírásLegismertebb és legnépszerűbb halunk. Előfordulása különböző testformákkal és színekkel az élőhely és életviszonyok szerint. Szereti a náddal szegélyezett, jól felmelegedő, iszapos aljzatú sekélyebb tavakat és lassan folyó vizeket.Szája körül 2 pár…

PaducLeírásA pontyfélék családjába tartozó paducot áramvonalas, megnyúlt testéről, lekerekített orráról, egyformán ívelt hátáról és hasáról lehet megismerni. Alsó állású kicsi szája jelzi, hogy táplálékát az aljzatról szedegeti. Szeme viszonylag nagyok és erős…

NyúldomolykóLeírásA test megnyúlt. Közeli rokonától a domolykótól elsősorban kisebb feje és kevésbé vaskos teste különbözteti meg. A száj kicsi, enyhén alsó állású, a felső állkapocs túlnyúlik az alsón. A szájzug nem éri el a szemen keresztül húzott merőleges…

MenyhalLeírásA menyhal a tőkehalfélék egyetlen hazai édesvízi képviselője. Teste megnyúlt, hegeres, feje jellegzetesen békaszerű. A test hátulsó része oldalról összenyomott. Szája nagy, a száj szöglete a szem hátulsó szegélyének vonaláig ér. Szájában kicsi, hegyes fogak…

MárnaLeírásNyílthólyagu halak rendjének pontyfélék családjába tartozó halnem. A márna Európa számos édesvizében őshonos, számos példánya él még Ázsiában illetve a Távol-Keleten. Hazánk vizeiben két faja él, egyik a rózsás márna a másik a Petényi márna. A Petényi…

LeánykoncérLeírásA Duna vízrendszerében élő, ritka, veszélyeztetett halunk. Áramláskedvelő folyóvízi hal, többnyire a paduczónában és márnazóna felső szakaszain fordul elő.Leginkább a bodorkával tévesztik össze. A test nyúlánk, oldalról lapított. A fej a testhez képest…

Lapos keszegLeírásEurópában a nagyobb folyóvizek torkolataiban található meg. Rajokban él és állandóan táplálék után vándorol. A kis fején a szája ferdén fölfelé nyilik. Ferdén fölfelé nyíló szája, hegyes orra és nagy alsóúszója és kisebb magassága különbözteti…

KárászLeírásA pontyfélék családjába tartozó kárász vagy más néven aranykárász őshonos halunk. Magas, erősen lapított, sötétsárgás test jellemzi. Magas és néha kerekded háta sötét- és olívazöld színű. A színeiben eltérő a környezet hatására. Bajsza nincs, ez a…

Homoki küllőLeírásTeste megnyúlt, hengeres, nem magas, elég széles. Feje közepesen nagy, orra tompán lekerekített, a preorbitális és posztorbitális távolság azonos. Szája alsó állású, húsos ajak veszi körül, a száj szegletében lévő 1-1 bajuszszál igen hosszú, a…

JászkeszegLeírásA pontyfélék családjába tartozó jászkeszeget aranysárga és ezüstös szeméről, lapított magas testéről és apró csúcsba nyíló felfelé irányuló szájáról ismerhetjük fel. Testének színárnyalatai az ezüsttől a bronzig terjednek, háta sötétszürkés…

Harcsa Leírás A legnagyobb ragadozó halunk. Teste csupasz, nyálkás, teljesen pikkelytelen. Feje nagy és a széles száján a felső ajakon, a szájszeglet közelében 2 hosszú, alul 4 rövidebb bajusszálat találunk amik a tájékozódást és ízlelést segítik. Apró tűhegyes fogai…

Halványfoltú küllőLeírásTeste megnyúlt, közepesen magas, oldalról enyhén lapított. Faroknyele hosszú, oldalról lapított, viszonylag magas. Feje megnyúlt, szája alsó állású, a száj körül húsos ajkak találhatók. A száj szegletében 1-1, a preoperkulum szélét el nem érő…

Garda Leírás Majdnem teljesen egyenes hátvonalú, szürkéskék vagy ezüstös háttal és apró pikkelyekkel rendelkezik. Oxigénigényes. A teste keskeny, erősen lapított mint egy késpenge és a szája felfelé nyílik, amivel kényelmesen habzsolja be a víz felszínére hulló rovarokat.…

Fenékjáró küllő Leírás Nevét bizonyára onnan kapta, hogy a vízfenéken elhelyezkedő küllőcsapat tagjai fejüket egymás felé fordítva a kerékküllőkre emlékeztető alakzatot adnak ki. Folyóvízi életmódhoz alkalmazkodóan a test megnyúlt, oldalról és a hasi részen enyhén…

Felpillantó küllőLeírásTeste megnyúlt, orsószerű, alacsony és széles. A fej hosszú, alacsony dorsoventralis irányban lapított. A faroknyél alacsony, hengeres, azaz magassága és szélessége közel azonos. A szem aránylag kicsi, a fejtetőre tolódott, felfelé tekintő, magyar…

Dunai ingolaLeírásA dunai ingola hazánk dunai mellékfolyóinak őshonos elterjedésű faja. A lárvaállapotból való átalakulás után rövid idővel fogott példányok jól elkülöníthetők a csontos szájszervek alapján a tiszai ingolától. Az kifejlett állatok fogai tompák, bár ha…

Fejes domolykóLeírásTeste vaskos, hengeres, oldalról csak enyhén lapított. Feje feltűnően nagy, amit néhány népies neve találóan fejez ki (fejes domolykó, fejes hal, nagyfejű hal ... stb.). A homlok széles, a fej felülről lapított. A száj csúcsba nyíló, vagy kissé felső…

DévérkeszegLeírásA legismertebb keszegfajtánk és általában a ponty közelében lábatlankodik. Magas és lapos testforma jellemzi. A fiatalabb példányok színe ezüstös a felnőtteké világosabb barna árnyalatú. Orra legömbölyödik és szája csúcsos. Európában szinte mindenhol…

CsukaLeírásLapos fejő őshonos ragadozóhal ami szinte valamennyi édesvízünkben megtalálható a hegyvidéki patakok kivételével. Teste hosszúkás és erőteljes, a pikkelyek aprók, melyek átterjednek a fejre és a farokúszóra is. Színét meghatározza környezete és vizenként…